
A pályázó rövid szakmai bemutatkozása és motivációja
2013-ban a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán szereztem orvosi diplomát. Pályámat az aneszteziológia és intenzív terápia területén kezdtem: 2013-ban a Merényi Gusztáv Kórházban, 2014-től az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetben dolgoztam rezidensként, majd szakorvosjelöltként. 2022 decemberében a Semmelweis Egyetemen kezdtem meg háziorvostani rezidensképzésemet. Jelenlegi praxisomat 2025 szeptemberében, licencvizsgával vettem át Budapest XII. kerületében, háziorvostan szakvizsgámat 2025 novemberében tettem le, még ebben az évben csatlakoztam a szoros praxisközösséghez.
A korábbi kórházi tapasztalat és a háziorvosi munka együtt alakította a prevencióról vallott szemléletemet. Az intenzív ellátásban sokszor már egy kialakult, súlyos betegség következményeivel találkoztam; a praxisban viszont lehetőség nyílik arra, hogy ugyanennek a folyamatnak egy korábbi pontján avatkozzunk be. Ezért a prevenciót nem alkalmi szűrésként, hanem tervezett, dokumentált és visszaellenőrzött betegútként igyekszem működtetni. A praxis átvételekor első feladatom a páciensek megismerése, az egészségügyi és kapcsolattartási adatok ellenőrzése és frissítése, a sürgős teendők feltérképezése, majd a fejlesztések fontossági sorrendjének kialakítása és fokozatos, fenntartható megvalósítása volt.
Háziorvosként naponta tapasztalom, hogy a prevenció jelentőségét szinte mindenki elismeri, a rendelés sodrában mégis könnyen háttérbe szorul. Az aktuális panasz, a krónikus beteg gondozása, a gyógyszerelés és az adminisztráció azonnali figyelmet kér; a megelőzés haszna viszont gyakran csak hónapokkal vagy évekkel később válik láthatóvá. A jó prevenció ezért számomra nem elsősorban különálló kampány, hanem a praxis mindennapi működésébe épített, tervezett és ellenőrzött folyamat.
A hazai és nemzetközi prevenciós ajánlások mindennapi gyakorlatba ültetésekor az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy a sok, külön-külön indokolt feladatból áttekinthető és működtethető rendszer szülessen. Olyan, folyamatos újraértékelésen alapuló folyamatot kerestem, amely figyelembe veszi a hazai ellátórendszer sajátosságait, a betegek egészségértését és a praxis kapacitását. Ehhez javítani kell a kapcsolattartást, tisztázni a praxisteam feladatait, elhagyni a nem működő megoldásokat, és a rendelkezésre álló egészségügyi adatokat egységes prevenciós gondolkodásba kell illeszteni. Asszisztens kolléganőmmel szoros csapatmunkában dolgozunk ezen, a feladat pedig folyamatosan újratermeli magát.
Fontos felismerés volt, hogy a szükséges információ nagy része már rendelkezésre áll, csak nem egy helyen: a praxis ismeri a diagnózisokat, gyógyszereket, laboreredményeket, vérnyomásértékeket és szűrési előzményeket; a beteg pedig olyan tüneteket, családi kockázatokat, életmódi tényezőket vagy gyógyszerszedési nehézségeket jelezhet, amelyek a kartonból nem mindig látszanak. A két tudásforrás együtt a személyre szabott prevenció alapja lehet.
A praxisban kialakított prevenciós gyakorlat bemutatása
A praxis átvételét követően a prevenciós rendelést fokozatosan, a rendelkezésre álló eszközökre építve szerveztem meg. Saját prevenciós kérdőív-prototípust készítettem (lásd: 1. melléklet), amely kitölthető PDF-ként e-mailben kiküldhető, nyomtatott változata pedig az idősebb betegek számára nagyobb betűmérettel is elérhető. A kérdőív célja egyszerre a kartonadatok frissítése és a további prevenciós célterületek felismerése. Több ismert szakmai kérdőív és rizikófelmérési szempont elemeiből építettem fel; kialakításakor végig az volt a kérdés, hogyan gyűjthető elegendő információ anélkül, hogy a terjedelem elriasztaná a beteget. A prevenciós rendelésre a betegek egy részét kitöltött kérdőívvel, otthoni vérnyomásnaplóval és friss, kockázathoz igazított laboreredményekkel hívtam vissza.
Kezdetben elsősorban BNO-kódok alapján választottam ki a magasabb kardiovaszkuláris kockázatú és diabeteses betegeket. Áttekintettem a vérnyomást, laboreredményeket, gyógyszerelést és célértékeket; boka–kar indexet mértem, SCORE2-, SCORE2-OP- vagy SCORE2-Diabetes-kockázatbecslést végeztem, majd a pácienssel közösen prevenciós tervet készítettünk. Meghatároztuk a beteg és a praxis feladatait, valamint az újraértékelés és a kontrollvizsgálatok idejét. A módszer működött, de hamar megmutatta a korlátját: elsősorban azokat találja meg, akiknél a kockázatot vagy betegséget már korábban felismerték és rögzítették. Az első, célzott szekunder prevenciós kampány mintegy két hónapig zajlott. Ezzel párhuzamosan a „Mérd magad” kezdeményezésben minden rendelésen megjelenő páciens vérnyomásmérési szokásait ellenőriztük, függetlenül attól, milyen panasszal érkezett. Hibás technika esetén átbeszéltük és bemutattuk a helyes mérést, valamint tájékoztató anyagot adtunk a Magyar Hypertonia Társaság aktuális ajánlásának megfelelően. A folyamat több esetben vezetett újonnan felismert vérnyomásproblémához vagy terápiamódosításhoz.
A vérnyomásszűrést aktív behívással egészítettem ki. A háziorvosi program Indikátor Asszisztens funkciója listázta azokat a pácienseket, akik a rendszer szerint hypertoniásak, de nem váltanak ki vérnyomáscsökkentő gyógyszert. A lista alapján mintegy 350 pácienst kerestem meg e-mailben, és HBPM-napló vezetésére kértem őket; szükség esetén rendelői kontroll, kezelésfelülvizsgálat vagy ABPM vizsgálat következett. A HBPM-naplók kiértékelését mesterséges intelligenciával támogatott képfeldolgozás és átlagszámítás gyorsította. Az ABPM-et az éjszakai vérnyomásmintázat megítélésére is használom. Miután a praxisban alvási apnoe BNO-kóddal nyilvántartott betegek száma feltűnően alacsony volt a betegség ismert gyakoriságához képest, az OSAS célzottabb keresését beépítettem a gyakorlatba: nemcsak gépjárművezetői alkalmassági vizsgálatkor, hanem a prevenciós kérdőív vagy klinikai adatok alapján felmerülő gyanú esetén is célzott kérdőíves felmérést végzek. Egy elhízott páciensemnél vérnyomáscsökkentő okozta hypotonia gyanúja miatt HBPM, majd ABPM vizsgálat történt, amelynek köszönhetően hypotonia helyett reverse-dipper hypertonia igazolódott. OSAS gyanúja miatt alváslaboratóriumi vizsgálatra irányítottuk; a várakozás időszakában megkezdtük a testsúlycsökkentési stratégiát és módosítottuk a vérnyomáscsökkentő kezelést. Ez az eset jól példázta, miért van szükség összekapcsolt betegútra: egy vérnyomásvizsgálat alvásmedicinai kockázatot tárhat fel, amely kivizsgálási feladatot indít, miközben azonnal megkezdhető a kockázatcsökkentő beavatkozás.
2026 júniusában rendelői ultrahangkészülék használatát rendszeresítettük, és a POCUS-vizsgálatokat beillesztettem a célzott döntéshozatalba. Csökkent eGFR esetén indikációhoz kötötten vizsgálom a vesék méretét és parenchymáját, egy alkalommal rendelői vizsgálat húgyhólyag-térfoglalás gyanúját vetette fel, ami urológiai továbbirányításhoz vezetett; más esetekben pleuralis folyadékot, hydronephrosist, epehólyag-polypot észleltem, több alkalommal találtam subklinikus carotis plakkot. További célom az ultrahangos pajzsmirigy-vizsgálatban való jártasság elmélyítése, hasi aorta aneurysma kampányszűrés megszervezése, valamint H2FPEF score alapján beválogatott páciensek tájékozódó szintű echovizsgálata, és korai kardiológiai vizsgálatra való irányítása.
A daganatprevencióban a családi anamnézis, a figyelmeztető tünetek és a korábbi szűrések áttekintésére építek; a mammográfiás részvétel követésében a háziorvosi szoftverünk Indikátor Asszisztens modulja is sok segítséget nyújt. A nemhez és korhoz kötött gyakori daganatos megbetegedések szűrésére (emlőrák, méhnyakrák, vastagbélrák, prostatarák) minden érintett páciensnek felhívom a figyelmét, az elsőfokú rokonoknál előforduló emlő és vastagbélrákot a dokumentációban megkülönböztetett helyen iktatom, ezen esetekben szigorúbb szűrési protokollt alkalmazok.
A prevenciós rendelésen törekszem a strukturált kockázatkommunikációra, ennek jelentőségét egy dohányzó betegem esete mutatta meg a legjobban. SCORE2-kockázatát nemcsak az aktuális adatokkal számoltuk ki, hanem azt is megnéztük, hogyan változna az érték dohányzás nélkül. Élete első gyógyszerét, a javasolt lipidcsökkentőt nem szerette volna elkezdeni; a számszerűen látható különbség viszont elindította a leszokás felé, és végül abbahagyta a dohányzást. Számomra ez azt mutatta meg, hogy a prevenció nem pusztán kockázatok felsorolása: akkor válik cselekvéssé, ha a beteg a saját döntéseinek várható hatását is érti.
Közben egyre világosabbá vált egy probléma: a különböző prevenciós feladatok szakmailag összefüggenek, a rendelésen mégis külön-külön kell őket fejben összefésülni. Ez időigényes, feladatduplikációhoz vezethet, és növeli annak esélyét, hogy egy fontos teendő elmarad.
Ezek a tapasztalatok vezettek ahhoz, hogy a prevenciós feladatokat ne különálló listákként, hanem egymással kommunikáló rendszerként lássam. Ebből alakult ki a pályázat további részében bemutatott modell koncepciója, mely szakmai validálás, gyakorlati tesztelés, finomhangolás és digitális kialakítás után a háziorvosi szoftverekbe integrálva a mindennapi betegellátás részévé válhat.
A modell alaplogikája:
PÁCIENS ÁLTAL ISMERT ADAT + PRAXISADATOK → KÓDMOTOR → CÉLZOTT SZAKMAI MODULOK → ÖSSZESÍTETT, JÓVÁHAGYOTT PREVENCIÓS TERV, ELKÜLÖNÜLŐ PÁCIENS ÉS PRAXISFELADATOK → VÉGREHAJTÁS ÉS VISSZACSATOLÁS.
A cél nem az, hogy több adatot termeljünk, hanem hogy a már rendelkezésre álló és célzottan megszerzett információból kevés, világos és végrehajtható feladat szülessen.
A jó gyakorlat központi problémája nem az ajánlások hiánya, hanem azok szétszórtsága. Egy betegnél egyszerre kell figyelembe venni a kardiovaszkuláris, metabolikus, renális, daganat-, életmód- és oltási szempontokat. A továbbfejlesztett rendszer ezeket közös folyamatba rendezi.
Az első réteg egy rövid prevenciós kapukérdőív A válaszok azt jelzik, mely területen indokolt részletesebb értékelés, mely jelenthet betegvizsgálatot, laborvizsgálatot, szakvizsgálatot, részletesebb kérdőív kitöltését. A kérdések ezért tünetre, kockázati tényezőre, családi előzményre vagy hiányzó prevenciós feladatra nyitnak kaput.
Minden kérdés mellett kód jelzi az aktiválódó szakmai utat. Így a kérdőív rövid marad, miközben a háttérlogika részletes lehet.
A kódok nem diagnózisok, hanem háttérbeli forgalomirányítók. Terhelésre jelentkező, pihenésre enyhülő lábfájdalom például PAD-irányba terel; diabeteses családi anamnézis metabolikus rizikófelmérést aktiválhat. A részletes vizsgálat csak ott indul el, ahol valóban van jelzés.
A második adatforrás a praxisban már meglévő információ. A rendszer nem kérdezi meg újra azt, amit megbízhatóan tudunk: diagnózisokat, gyógyszereket, laboreredményeket, vérnyomásadatokat és korábbi vizsgálatokat több modul is felhasználhat. Ez csökkenti a duplikációt és a beteg terhelését. Új beteg felvételénél a praxisadatok komplettálása szükséges.
A harmadik réteg a kódmotor: átlátható, rendszeresen frissíthető szakmai szabályrendszer, amely a beteg válaszait és a praxisadatokat összekapcsolva kijelöli a releváns modulokat, a sürgős eltéréseket és a következő teendőket. Nem önállóan dönt, hanem előkészíti az orvosi döntést.
A kardiovaszkuláris modul a már ismert érbetegség, a vérnyomás, a lipidprofil, a dohányzás, a családi előzmények, a diabetes, a vesefunkció és az életkor összefüggésében értékel. A SCORE2 vagy életkor szerint SCORE2-OP a globális kockázat rendezésének eszköze lehet, de nem önmagában dönt. A dokumentált atheroscleroticus betegség, a diabetes, a CKD, a jelentős rizikómódosítók vagy a szubklinikus érelmeszesedés az összképet módosíthatják. A modul eredménye nem puszta százalék, hanem teendő: mérés pontosítása, életmód-intervenció, gyógyszerfelülvizsgálat, labor- vagy kontrollfeladat, szükség esetén szakellátás. A rendszer lényege, hogy az aktiválódó szakmai modulok által pontos páciens és praxisfeladatokat jelezzen. Amennyiben több modul aktiválódik egyszerre, a közös feladatokat összefésüli, így a feladatok tervezhetővé és átláthatóvá válnak. A cél, hogy a páciensek és a praxis munkatársai egyaránt tudják a feladataikat, és azokat ütemezzék. A modulokat az egészségügyi adatok és a kérdőív együtt aktiválja. A feladatösszesítést követően a feladatok tervezése következik, annak megvalósulása után pedig az új adatok visszakerülnek a rendszerbe, ez a folyamatot cirkulárissá, folyamatossá teszi. Ha jól működik a rendszer, akkor a második körben kevesebb kérdés, kevesebb új feladat, egyszerűsödő és kontrollálhatóbb prevenciós terv alakul ki.
A diabetes–metabolikus modul elkülöníti a rizikófelmérést a tünetes állapot kivizsgálásától. A családi anamnézis, korábbi gestatiós diabetes, túlsúly, vérnyomás, laboreredmények és gyógyszerek célzott értékelést indíthatnak. A polyuria, polydipsia és nem szándékos fogyás együttese viszont nem kérdőíves pontgyűjtésre való: közvetlen vércukor- és klinikai ellenőrzést igényel. A modul a metabolikus kockázatot nem izolált vércukorértékként, hanem a kardiovaszkuláris és renális kockázattal együtt kezeli
A PAD-modul jó példája a lépcsőzetességnek. A tüneti kapu után célzott pulzusvizsgálat és boka-kar index jöhet szóba; nem komprimálható erek vagy speciális helyzet esetén lábujj-kar index segíthet. A krónikus végtagot veszélyeztető ischaemia gyanúja – nyugalmi ischaemiás fájdalom, nem gyógyuló seb, gangraena – azonnal elkülönül a rutin prevenciótól.
A dohányzási modul nem áll meg az igen–nem kérdésnél. A nikotintermék típusa, az expozíció, a függőség, a korábbi leszokási kísérletek és a változtatási készség alapján alakít támogatási utat. Az életmód-modul a mozgás, táplálkozás, alkohol, alvás és testsúly kérdését a beteg lehetőségeihez igazítja. Nem irreális, általános utasítást ad, hanem közösen vállalható célt. A mentális–neurokognitív modul rövid kapuk után célzott második szintet nyit; biztonsági jel, súlyos funkcióromlás vagy krízis esetén itt is közvetlen klinikai út működik.
A daganatprevenciós modulban alapvető különbség van a tünetmentes szűrés és a tünetes kivizsgálás között. A családi halmozódás, a fiatal életkorban előforduló daganat, több érintett közeli rokon vagy több primer daganat individualizált kockázatértékelést indíthat. A colorectalis ág tisztázza a korábbi székletvérvizsgálatot, colonoscopiát és polipelőzményt. Új csomó, szokatlan vérzés, tartós székelési változás vagy nem szándékos fogyás esetén azonban nem szűrési meghívó, hanem diagnosztikus értékelés szükséges.
A rendszer kulcsa a feladatösszesítő modul. A különböző szakmai ágak könnyen ugyanazt kérik: vérnyomásmérést, laborvizsgálatot, testsúlykontrollt, életmód-támogatást vagy gyógyszerfelülvizsgálatot. Ha ezek külön listán maradnak, duplikáció és túlterhelés keletkezik.
Az automatizált prioritás csak javaslat. A végrehajtás előtt orvosi vagy megfelelő praxisszintű jóváhagyás történik. A javaslat módosítható, kiegészíthető vagy klinikailag indokolt esetben elvethető. Ezután két eltérő nézet készül. A beteg rövid, közérthető tervet kap a legfontosabb következő lépésekkel, vizsgálatokkal, életmódcéllal és kontrollidőponttal. A praxis részletesebb munkalistát lát felelőssel, határidővel és lezárási feltétellel. Így a nővéri és orvosi munka szervezetten különválasztható, miközben ugyanazt a célt szolgálja.
Az oltásokkal kapcsolatos primer prevenciót a feladatösszesítő modul tartalmazza. Az itt összesített rendelkezésre álló információk alapján az ajánlott oltások a praxisfeladatok között megjelennek.
A jó gyakorlat nem fejeződik be a javaslat átadásával. Az elvégzett labor, mérés, szűrés, konzultáció vagy betegjelzés visszakerül a közös adatrétegbe. Az érintett modul újraértékel, a feladat lezárható, módosítható vagy új feladat keletkezhet. Ez a zárt visszacsatolási kör különbözteti meg a rendszert egy egyszeri állapotfelméréstől. A prevenció itt longitudinális praxisfolyamat: észlelés, mérlegelés, cselekvés, ellenőrzés és újratervezés.
A megvalósíthatóság önálló klinikai jelentőségű. Hiába helyes egy ajánlás, ha a beteg anyagi, közlekedési, családi, munkahelyi, egészségértési vagy digitális akadály miatt nem tudja teljesíteni. A kapukérdőív ezért rákérdez ezekre. Az igen válasz nem együttműködési hiányt címkéz, hanem támogatási feladatot hoz létre. Ugyanez érvényes a gyógyszerszedésre: a kihagyás mögött állhat mellékhatás, félreértés, költség, bonyolult séma vagy egyszerűen más prioritás. A rendszer célja az ok megértése és a terv reális módosítása.
A praxisomban a működés első szintje már megvalósult: a prevenciós kérdőív prototípusa, a célzott betegbehívás, a HBPM és ABPM, a kockázathoz igazított laborvizsgálat, a boka-kar index, POCUS vizsgálatok a prevenciós rendelés részévé váltak. A továbbiakban célom a pályázatban bemutatott cirkuláris prevenciós rendszer elvének alkalmazása, tapasztalatok gyűjtése, a későbbiekben pedig egy digitális prototípus és a háziorvosi szoftverekkel való integráció elérése. A mellékletben bemutatott ábrák és döntési utak fejlesztési prototípusok, szakmailag nem validáltak, a rendszer logikájának szemléltetésére készültek. A szakmai auditot a releváns szakterületek bevonásával, dokumentált források és aktuális irányelvek alapján szükségszerű elvégezni. Ennek ki kell térnie a küszöbértékekre, a kizárási feltételekre, a sürgős utakra, a túlvizsgálás kockázatára és az utánkövetés szabályaira. A hosszú távú cél tehát egy olyan digitális rendszer, amely beépülhet a háziorvosi szoftverekbe: felhasználja a már rendelkezésre álló praxisadatokat, a beteg válaszai alapján megnyitja a szükséges modulokat, a jóváhagyott teendőket feladatlistává alakítja, majd az eredményeket visszavezeti a gondozásba. A szoftver nem helyettesítené az orvosi döntést; annak előkészítését, dokumentálását és követését támogatná.
A cirkuláris prevenciós rendszer újszerűsége, társadalmi és szakmai jelentősége
Az újszerűség nem új kockázati tényezők felfedezésében áll, hanem abban, hogy az ismert prevenciós eszközök egyetlen, praxisban végrehajtható munkafolyamattá állnak össze. A beteg válaszai, a meglévő praxisadatok, a szakmai modulok és az utánkövetés ugyanannak a rendszernek a részei.
Az első sajátosság a kapukérdés és a részletes értékelés szétválasztása: a betegnek nem kell minden témában hosszú kérdőívet kitöltenie, csak az aktivált területeken történik mélyebb felmérés.
A második a közös adatréteg. Egy adatot egyszer rögzítünk, de minden releváns modul felhasználhatja; a dohányzási státusz vagy a vesefunkció így nem különálló adatpont, hanem több prevenciós döntés közös bemenete.
A harmadik a vészjelzési útvonal. A rendszernek azt is fel kell ismernie, amikor a prevenciós folyamat helyett közvetlen klinikai kivizsgálás szükséges. Ez választja el a biztonságos döntéstámogatást a puszta kérdőívezéstől.
A negyedik a feladatösszesítés. Az ajánlás csak akkor ér valamit, ha végrehajtható feladattá válik: látszik, ki mit és mikorra végez el, mi vonható össze, mi zárható le és mi maradt nyitva.
A modell illeszkedik az integrált, emberközpontú alapellátás, a folytonosság és a meglévő adatok jobb felhasználásának nemzetközi irányaihoz. Saját hozzáadott értéke az, hogy ezeket konkrét, praxisban követhető munkafolyamattá szervezi.
Társadalmi jelentőségét az adja, hogy sok krónikus betegség hosszú ideig tünetmentes, miközben a háziorvosi praxis évek alatt ismételten találkozik ugyanazzal a beteggel. Ez a folytonosság különleges lehetőség a kockázatok korai felismerésére és a beavatkozások követésére.
A rendszer arányos választ keres: jelzés nélkül nem generál felesleges kivizsgálást, kockázat esetén viszont célzottan mélyít. Így a betegbiztonságot és a praxis kapacitásának ésszerű felhasználását egyszerre szolgálhatja.
A minőség mérhető: követhető a kérdőív-kitöltés, a hiányzó alapadatok pótlása, a határidőre lezárt feladatok, a szűrési és oltási részvétel, valamint egyes kockázati tényezők változása. A pilotban ezek alapján lehet megítélni, mely elemek működnek és hol kell módosítani.
Az adatkezelésben a minimálisan szükséges adat elve, az átláthatóság és az orvosi felügyelet alapvető.
A korlátokkal is számolni kell: az önbevallás és a praxisadat lehet pontatlan, a digitális forma egyes betegeket kizárhat, a túl sok jelzés pedig riasztási fáradtságot okozhat.
Az alapgondolat egyszerű: a prevenció nem attól lesz jobb, hogy több kérdést teszünk fel vagy több ajánlást jelenítünk meg, hanem attól, hogy a megfelelő betegnél a megfelelő jelzést felismerjük, abból végrehajtható feladat lesz, majd ellenőrizzük, hogy megtörtént-e, és megfelelő időben az értékelést újrakezdjük.