Az év leghatékonyabb betegkommunikációját folytató háziorvosa - KÜLÖNDÍJAS

Dr. Csécsei Márta Éva
csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos, neonatológus szakorvos, házi gyermekorvos

Dr. Csécsei Márta Éva pályázata

Szakmai bemutatkozás, motiváció

Budapesten, a Semmelweis Egyetemen végeztem az Általános Orvostudományi Karon 2007-ben, ezt követően a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház Gyermek, -Koraszülött, - és Újszülött Osztályán, majd 2011-től Budapesten a Szent János Kórház Perinatális Intenzív Centrumában szereztem csecsemő- és gyermekgyógyászati, valamint neonatológiai tapasztalatokat. A kórházakban nyújtott rendszeres szakorvosi konzíliumok révén mélyebb tapasztalatokk aa rendelkezem a gyermeksebészet, gyermektraumatológia, gyermekszemészet, gyermek fül-orr-gégészet, gyermekneurológia terén is. 2013- ban ERASMUS ösztöndíjjal Olaszországban, Firenzében, a Meyer Children’s Hospital-ban volt alkalmam a csecsemő-és gyermekgyógyászati ellátásba betekinteni és a tudásomat mélyíteni. Dolgoztam a Főnix Gyermekügyelet Szent János Kórházban lévő Telephelyén pár évig, illetve 2019-ig a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház Gyermek, - Koraszülött, -és Újszülött Osztályán ügyeletet ellátó gyermekorvosként. A Csecsemő-és Gyermekgyógyászati, valamint a Neonatológiai szakvizsga megszerzését követően, 2016-tól a Ferencvárosi Gyermekorvos Kft. Lónyay utcai Telephelyén saját gyermekháziorvosi praxisomban látom el a pácienseket. A praxisom 2022-ben és 2025-ben is, már két alkalommal elnyerte a Családbarát Szolgáltatóhely minősítést, mely rendkívül ritka országosan a gyermekháziorvosok körében. 2023-tól a Semmelweis Egyetem Rezidens-és Szakorvosképzésében Tutori szerepet töltök be, átlagosan évi 10-12 fiatal orvos, rezidens oktatásában veszek részt a 2 hónapos gyermekháziorvosi képzésük alatt. A Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskolában iskolaorvosként dolgozom. 5 évig a Dr. Rose Magánkórház Szülészeti Részlegén az újszülöttek ellátásában aktív szerepet vállaltam. A Szent János Kórház Perinatális Intenzív Centrumában, valamint a Duna Medical Center Szülészeti Részlegén havi rendszerességgel látok el jelenleg is ügyeleti tevékenységet Neonatológusként, valamint a Szent János Kórház Gyermekháziorvosi Ügyeleti Telephelyén vállalok ügyeleteket. 2015 óta a Dr. Rose Magánkórház gyermekgyógyász- és neonatológus szakorvosa vagyok. Profex angol szaknyelvi felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezem. Alapszinten értek németül, olaszul.

Kiemelt szakterületeim és érdeklődési területeim közé tartozik az újszülöttek és koraszülöttek szülőszobai, valamint az azt követő ellátása, továbbá a csecsemők és gyermekek gondozása és prevenciója. Külön figyelmet fordítok a volt koraszülött csecsemők és gyermekek hosszú távú nyomon követésére, fejlődésük rendszeres ellenőrzésére és szűrésére. Emellett fontosnak tartom az életkorhoz kötött és választható védőoltások beadását, valamint az egyéni oltási terv elkészítését és folyamatos figyelését.

Tudományos tevékenységem és előadói munkám során több, elsősorban gyermekgyógyászati és kardiológiai témában végeztem kutatást és tartottam előadásokat.

A 2026-os Szent-Györgyi Albert Orvosi Díj Budapest régió Közönségdíját kaptam meg, ez az elismerés különösen értékes számomra, hiszen a szakmai zsűri mellett a páciensek szavazták meg a díjazottakat. A Családháló Alapítvány célja, hogy nyilvános elismerésben részesítsen olyan intézményeket és szakembereket, akik a gyermekekért történő munkájuk során különösen sokat tettek a családokért. A szavazatok alapján 2025. Gyermekorvosa Díjat vehettem át, mert holisztikus szemléletben bánok a gyerekekkel, ami világviszonylatban is kiemelkedő.

Személyes motiváció

A munkám során a motivációmat elsősorban az adja, hogy a gyermekháziorvosi praxisban mindig a legfrissebb szakmai protokollok és irányelvek alapján, a lehető legjobb tudásom szerint végezzem a gyógyító tevékenységet. Fontos számomra a magas szakmai színvonal és a folyamatos fejlődés.
Emellett kiemelt figyelmet fordítok a hozzám érkező családok kéréseire és igényeire. Célom, hogy a gyermekek olyan környezetben kapják meg az ellátást és az oltásokat, ahol biztonságban érzik magukat, és ahol odafigyelést, megértést tapasztalnak. Ugyanilyen fontos számomra a szülők megnyugtatása és támogatása is. A célom, hogy a gyermekek egy vizsgálat, vagy akár oltás során jókedvűek legyenek, tudjanak mosolyogni, és úgy emlékezzenek erre az eseményre, mint egy pozitív emlék, élmény, félelem nélkül érkezzenek a következő alkalomra. Az újszülöttek, kis csecsemők gondozása során hiszem, hogy “ha az édesanya jól van, a baba is jól van”, ezért különös tekintettel figyelek a gyermekágyi időszakban az édesanyák lelki hogylétére, támogatására.

A jó gyakorlat bemutatása

Több éves klinikai tapasztalattal rendelkezem egy vidéki, megyei kórház Gyermekosztályán, valamint Kora- és Újszülött Osztályán, ahol elsősorban, sok esetben szociálisan elmaradott, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett társadalmi rétegből érkező gyermekekkel, szülőkkel és várandósokkal való kommunikációban szereztem gyakorlatot. Emellett közel tíz éve dolgozom a Dr. Rose Magánkórházban, ahol napi szintű munkám során lehetőségem nyílt tapasztalatot gyűjteni egy magasabb szociális státuszú, gyakran országosan ismert társadalmi réteghez tartozó, illetve nemzetközi hátterű, világhírű családokkal való kommunikációban is, sok esetben angol nyelven.

Ehhez szorosan kapcsolódik a gyermekháziorvosi praxisomban szerzett tapasztalat, amely a IX. kerületben, elhelyezkedéséből adódóan, szinte nemzetközi ellátást jelent. Sok hozzám tartozó család Angliából, Franciaországból, Ukrajnából, Oroszországból vagy Kínából származik, számos gyermek két nemzetiségű. Ennek megfelelően a gondozás során mindig igyekszem figyelembe venni és tiszteletben tartani az általuk képviselt kulturális és hitbéli szokásokat. Mindez lehetővé teszi, hogy mind a magyar, mind a külföldi páciensekkel hatékonyan kommunikáljak, és ez a tapasztalat nagyban elősegíti a munkámat a IX. kerületi praxisomban, ahol ezt nap mint nap kamatoztatom.

A másik kiemelendő tapasztalatom, hogy 2007 óta folyamatosan részt veszek a neonatológiai ellátásban. Tíz éven át napi szinten dolgoztam fekvőbeteg-ellátásban, ezt követően pedig 16 és 24 órás ügyeleti ellátásban tevékenykedem. Ennek köszönhetően az extrém koraszülöttek gondozásában és a hazaadást követő optimális ellátás megszervezésében hiteles, gyakorlati tapasztalattal rendelkezem. A szülőkkel olyan, gyakorlati és lelki szempontból is fontos információkat tudok megosztani, amelyek nagyban segítik őket a nehéz perinatális időszak feldolgozásában és a gyermekük ellátásában.

Mára az átlagosnál több, volt koraszülött csecsemőt gondozok, ami a specialitásommá vált. Több koraszülött osztály is hozzám irányítja a hazaadás előtt álló, gyakran komplex fejlődésneurológiai gondozást igénylő csecsemőket és családjaikat. Az érintett szülők számára ez nagyfokú biztonságot jelent, hiszen tudják, hogy szakmabeli vagyok, és sok esetben már a születéstől, a PIC osztályon kezdve végig kísértem a gyermekük útját. Ennek köszönhetően hitelesen és személyre szabottan tudom kialakítani a további, komplex után követési tervet.

Mindebből jól látható, mennyire fontos és sokrétű feladat az, hogy az orvos a beteg és a szülők nyelvén tudjon beszélni. Ezért a lehetőségeimhez mérten minden kommunikációs csatornát igyekszem felhasználni annak érdekében, hogy a kapcsolattartás és a tájékoztatás a lehető legzökkenőmentesebb legyen, mind az online, mind az offline térben.

A családokkal való kapcsolattartás alapvető pillére már évek óta a jól működő online kommunikáció. A hozzátartozók részére minden időszakban, legyen szó járványidőszakról, nyári vakációról vagy utazási szezonról, rendszeresen körleveleket és általam írt tájékoztató anyagokat küldök. Kialakítottam egy hivatalos e-mail csatornát is, amelyen keresztül napi szinten zajlik a kommunikáció: ide érkeznek a betegségekkel, ápolással, illetve adminisztratív ügyintézéssel kapcsolatos megkeresések, például táppénzes igazolások vagy beutaló kérések.

Ez a működésmód a lehetőségekhez mérten egyfajta „digital first” háziorvoslást jelent, amely a fejlettebb országokban már bevett gyakorlatnak, „standard” és „good practice” kategóriának számít. Saját praxisomban is igyekszem ezt a nemzetközi szintű, bizonyítékokon alapuló megközelítést követni. 1 (1 NHS: https://www.engage.england.nhs.uk/consultation/digital-first-primary-care-policy/) Mindez természetesen mindig a betegek lehetőségeihez és igényeihez igazodik. Előzetesen felmérem, hogy van-e hozzáférésük az online csatornákhoz, illetve igénylik-e azok használatát. A szülők számára ez a rendszer jól bevált: gyakran fordulnak hozzám e-mailben kérdéseikkel, és sokszor inkább fényképet küldenek például egy begyulladt szemről vagy sebről, hogy véleményezzem, mi a teendő.

A családok többféle módon fel tudják venni velem a kapcsolatot: az e-mail mellett iMessage, Messenger, Facebook, Viber és WhatsApp alkalmazásokon keresztül is. Saját mobiltelefonszámom a szülők számára elérhető, és tudják, hogy sürgős, akut panasz esetén a nap 24 órájában hívhatnak. Tapasztalataim szerint az a tény, hogy nincs meghatározott napszak, amikor elérhető vagyok, majd azon túl már nem, épp ellenkező hatást vált ki: csökkenti a szülők szorongását attól, hogy baj esetén nem tudnak szaksegítséget elérni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elenyésző azoknak az eseteknek a száma, amikor a megkeresések hétvégén vagy munkaidőn túl történnek.

Fontosnak tartom a hozzátartozók edukációját is: igyekszem mindig egyértelműen jelezni, hogy mely panaszok esetében elegendő az online véleményezés, mikor alkalmazható otthoni tünetenyhítés, és mikor szükséges mindenképpen a személyes megjelenés a rendelési időben.

Ezáltal maga a személyes találkozó, amely mindenki számára elérhető a hivatalos rendelési időben, valóban az emberi kapcsolatról szól. A panaszok megbeszélésekor a betegeket úgy hallgatom meg, hogy nincs előttem a számítógép, így folyamatos, közvetlen kapcsolatban tudok figyelni a családokra és a gyermekekre. Ennek köszönhetően mindenkinek a saját nyelvén és megértési szintjén tudok tanácsot adni. Az ajtó a betegrendelés alatt mindig nyitva van, bárki bármilyen panasszal bejöhet előzetes időpontfoglalás nélkül.

A szülők tudják, hogy ha egy újszülöttel sürgős vizsgálatra van szükség, és ezt előre jelzik akár telefonon, akár üzenetben, akkor külön bejáratú, elkülönített vizsgálóba tudnak érkezni, így hamarabb sorra kerülnek, mint a nagy váróteremben. Két külön bejáratú vizsgálószoba áll rendelkezésemre, ami nagyban megkönnyíti az egészséges, például hasfájás vagy fogzás miatt érkező csecsemők vizsgálatát. Emellett, ha a szülők bármilyen kiütéses tünetet észlelnek gyermekükön, előzetes egyeztetés után szintén külön ajtón, elkülönített helyiségben tudom őket fogadni, ezzel védve a többi pácienst a váróteremben egy esetleg fertőző betegség terjedésétől.

Az egészséges rendelés minden esetben előre egyeztetett időpontban történik, a védőnővel összehangoltan. A vizsgálatokat a lehető legtöbb szűréssel egészítjük ki, például retinalámpás vizsgálattal, hogy a gondozás komplex legyen, és a védőnő-gyermekorvos együttműködés révén minél több hasznos tanács elhangozzon. A szűrések mindig életkornak megfelelően történnek, ezek része a védőnői pszichomotoros fejlődést követő kérdőív átnézése, a testméretek meghatározása és percentilis görbékbe illesztése, a kötelező vitaminok megbeszélése, valamint életkortól függően vérnyomásmérés, látásélesség- és színlátásvizsgálat, audiométeres hallásszűrés, illetve csecsemőknél a vörös visszfény és a pupillák oftalmoszkópos ellenőrzése.

Kiemelném, hogy jelenleg Magyarországon a gyermekháziorvosok teljesen külön időben és külön rendelőben dolgoznak a védőnőktől. Saját praxisomban azonban a hatékonyabb betegellátás és betegkommunikáció érdekében a védőnőkkel együtt tartjuk a prevenciós rendelést. Így a felmerülő problémákat a szülők egy csapat közreműködésével beszélhetik át, ami számukra sokkal megnyugtatóbb, és elősegíti a közös döntéshozatalt. A részletes tájékoztatásnak és az oltások átbeszélésének köszönhetően a praxisomban gondozott, összesen 1009 páciens közül, beleértve a magyar biztosítási rendszerben és a külföldi biztosítással rendelkező gyermekeket is, mindössze három család van, akik a kötelező oltásokon kívül nem kértek egyetlen választható oltást sem. Ez összesen négy gyermeket jelent az 1009 közül. A rendszeres, csecsemőkorban havi, később háromhavonta, majd félévente történő szűrések és oltási alkalmak biztosítják a folytonos kapcsolatot a családokkal, ami lehetővé teszi a gyermekek fejlődésének szoros, személyre szabott nyomon követését.

A tanácsadás során az érkező gyermekek és családjaik egy komfortos, barátságos váróterembe érkeznek, ahol játszósarok, kis asztalok, székek, nagy babaházak, várak, könyvek és játékdobozok várják őket.

Kiemelten fontosnak tartom, hogy a szülők érezzék, valódi segítséget kapnak, bármilyen kérdésük vagy problémájuk is legyen. Ha egy édesanya azért hozza el gyermekét, mert a csecsemője vigasztalhatatlanul sír, nem eszik, vagy nem tudja megnyugtatni, a vizsgálat során mindig igyekszem figyelmet fordítani nemcsak a gyermekre, hanem a szülőre is.

Mindemellett fontosnak tartom, hogy a nagyobb, akár másfél éves gyermekekkel is hatékony kommunikációt alakítsak ki. Törekszem arra, hogy minden vizsgálat és oltás a csecsemő vagy kisgyermek maximális komfortérzetének biztosítása mellett, lehetőleg fájdalommentesen történjen. A gyermekek oltása családbarát módon zajlik, mindig a szülő igényeinek megfelelően: kérhetik, hogy az oltás szoptatás közben, ölben tartva, puszilgatva történjen. A beavatkozásokhoz különböző fájdalomcsillapító eszközöket is használok. Az egyik a „varázssüni”, azaz a ShotBlocker, amelyet az oltás beadásának helyére helyezek, hogy minimalizálja a fájdalmat. A másik a „varázsméhecske”, vagyis a Buzzy Pain Relief eszköz, amely szintén csökkenti a kellemetlenséget. A nagyobb gyermekek kérhetnek érzéstelenítő hideg spray-t is, amit „varázsspraynek” nevezünk, amit természetesen unikornisos és vonatos verzióban választható, hogy még játékosabb legyen a helyzet. Pár hónapja kezdtem el használni a 6 hónapos kor feletti gyermekeknél a Tűmentes Oltásbeadó Rendszert, amely egy “kedves narancsmintás toll”, magát az oltást egy nagy nyomású rendszeren át adja be, csak a bőrhöz kell érinteni. Úgy tűnik, a gyermekek és szüleik is szívesen választják a soron következő oltás beadásánál ezt az eszközt, mivel nagy segítség, ha valaki magától a tűtől fél, legyen gyermek, vagy akár szülő. A szülők számára lehetőséget biztosítok arra is, hogy a következő oltási alkalom előtt, megfelelő tájékoztatás mellett, előre érzéstelenítő géllel kezeljék a végtagot. Minden alkalommal egyeztetjük, melyik oltás következik, és melyik végtagba fogom beadni. 2026-tól “szolgálatba álltak” a rendeléseimen a Marokbabák, ami idegrendszeri érést segítő, szenzoros fejlesztő eszköz, gyermekjáték. Célom, hogy a gyermekek az oltásra ne félelemmel, hanem bizalommal gondoljanak, és megtapasztalják, hogy ez a beavatkozás valójában a védelmet és a gondoskodást szolgálja. A következő oltási időpontokra a családok már felkészülten érkeznek: az édesanya tudja, hogyan szeretné a babáját oltatni, a gyermekek pedig elmesélik, melyik karba kérik az oltást, melyik eszközt választják, hol szeretnének ülni, és közben melyik játékot tartanák a kezükben. Ez a közös felkészülés és döntési szabadság megalapozza azt, hogy a gyerekek már kicsi koruktól kezdve bizalommal és szeretettel fordulnak felém, és szívesen jönnek az orvoshoz, még akkor is, ha éppen tűvel szúrjuk meg őket. 2,3,4 (2 CMAJ: Reducing the pain of childhood vaccination: an evidence-based clinical practice guideline (summary) https:// pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC3001505/. 3 Reducing the pain of childhood vaccination: an evidence-based clinical practice guideline https://www.immunize.ca/ resources/reducing-pain-childhood-vaccination-evidence-based-clinical-practice-guideline). 4 Managing pain during vaccine administration, A training module for health workers https://cdn.who.int/media/docs/default-source/immunization/multiple-injections/trainingmodule_painmanagement_final.pdf?sfvrsn=1b91f223_7.)

Már néhány alkalom után a gyerekek pontosan ismerik a nálam megszokott menetrendet: anya vagy apa ölében csak felhúzzuk a felsőt, meghallgatjuk a szívet és a tüdőt, majd egy “varázs Cápás” lámpával belenézünk a torokba. Közben azt játsszuk, ki tudja hangosabban és nagyra nyitott szájjal mondani, hogy „ááá”. Ennek köszönhetően az esetek 90 százalékában elkerülhető a spatula használata, amit csak a legkisebb csecsemőknél tartok feltétlenül szükségesnek.

A fülnézés szintén játékos formában történik: a gyermekek számára ez egy izgalmas pillanat, amikor a kis világító lámpával „Bagolydoktor módjára” megnézem a füleket, akárcsak Bogyóét a „Bogyó és Babóca beteg” című mesében. Minden gyermeknél panasztól függetlenül megvizsgálom mindkét fület otoszkóppal, hiszen gyakran előfordul, hogy a panaszok hátterében gennyes középfülgyulladás áll tünetmentes esetben is.

A gyerekek tudják, hogy ez nem fájdalmas vizsgálat, és a mesevilághoz kapcsolva sokkal könnyebben elfogadják a folyamatot. Ennek eredményeként szinte minden esetben az alapellátásban történik a fülgyulladás felismerése és kezelése, így a családokat megkímélem attól, hogy kórházi szakrendelésen, hosszú várakozási idővel kelljen ugyanezt a vizsgálatot elvégeztetni. Ez jelentősen csökkenti a gyermekek stresszszintjét, és biztonságos, ismerős környezetben történik az ellátás. A fül-orr-gégészeti szakrendeléseket is tehermentesíteni tudom azáltal, hogy a rutinfülvizsgálatokat és kezeléseket a praxisomban elvégzem. Csak szövődményes, gennyes középfülgyulladás esetén irányítom a gyermeket magasabb ellátási szintre, amikor az már meghaladja a háziorvosi kompetenciát.

A jó gyakorlat újszerűsége, társadalmi és szakmai jelentősége

A gyermekháziorvosi praxisomban az általam napi gyakorlattá vált, odafigyelő és kommunikációközpontú szemléletmódot szeretném továbbadni, amely jelenleg még nem általános és nem bevett módszer a magyarországi gyermekháziorvosi rendelők működésében. A legfőbb alapelvem a családbarát hozzáállás és kommunikáció. Fontosnak tartom, hogy a rendelés során ne csupán a beteg gyermek gyógyszerelése vagy egy kis csecsemő preventív oltása történjen meg, hanem a család egészének jólléte is figyelmet kapjon, amíg nálunk tartózkodnak. Ennek érdekében több, egymásra épülő kommunikációs rendszert alakítottam ki mind a betegrendelés, mind az egészséges tanácsadás során.

Az általam kialakított gyakorlat újszerűsége, társadalmi és szakmai jelentősége abban rejlik, hogy mind a családok, mind pedig a nálam gyakorlatukat töltő, két éve folyamatosan jelen lévő gyermekgyógyász- és felnőtt háziorvos rezidensek és szakorvosjelöltek ezt a szemléletet sajátítsák el és vigyék tovább. Bízom abban, hogy a jövőben önállóan dolgozó fiatal orvosok már ebben a megközelítésben látják majd az ellátást, bármely társszakmában is helyezkedjenek el.

Egyetemi tutorként és oktatóként különösen fontosnak tartom, hogy a fiatal orvosok számára a gyermekháziorvoslást vonzó és értékes hivatássá tegyem. Magyarországon jelenleg a gyermekháziorvosi szakma hiányszakmának számít, ezért igyekszem minden lehetőséget megragadni, hogy megmutassam ennek a területnek a szépségét és sokszínűségét. Célom, hogy a nálam gyakorló rezidensek pozitív élményekkel, inspiráló tapasztalatokkal és valódi rálátással távozzanak, elvigyék magukkal azt a gondolatot, hogy a gyermekháziorvoslás egy gyönyörű, kihívásokkal teli, ugyanakkor vidám és szeretetteljes hivatás.

Egyedülállónak tartom, hogy a praxisomban az egészséges rendeléseket a védőnőkkel közösen, egy időben és egy csapatként végezzük. Ez olyan gyakorlati tapasztalatot biztosít a hozzám érkező rezidensek számára, amelyet a képzés más helyszínein nem láthatnak, hiszen az orvosi tanulmányokban jelenleg nem szerepel a védőnői tanácsadáson való részvétel.

Az általam képviselt szemléletmód szakít a hagyományos, hierarchikus orvos-beteg viszonnyal, és oldja a páciensekben sokszor jelen lévő szorongást, a fehér köpeny okozta félelmet. A pozitív orvosi tapasztalatok így megalapozzák az egészséges, bizalmon alapuló orvos-beteg kapcsolatot, ami hosszú távon mindkét fél számára előnyös. Én ehhez igyekszem a legjobb tudásomat, figyelmemet és empátiámat adni.

Különösen fontosnak tartom azt a társadalmi jelentőséget, amely a jelenlegi kommunikációs gyakorlatomban rejlik. A gyermekek mindent megjegyeznek, és hihetetlen pontossággal emlékeznek apró pillanatokra is. Ezért kiemelten figyelek arra, hogy a rendelőben töltött idő pozitív élmény legyen számukra. A nálam átélt tapasztalatokat továbbadják a családjuknak, az óvodában és az iskolában a társaiknak, és ezek az élmények hosszú távon is meghatározhatják, hogyan viszonyulnak majd felnőttként az orvoshoz, az egészségügyhöz és a saját gyermekeik gondozásához.

Ez a hatás nemcsak verbálisan, hanem ahogy a mai pszichológiai elméletek is hangsúlyozzák, transzgenerációs úton is továbböröklődhet. Sok esetben a szülők saját, gyermekkori orvosi élményei befolyásolják, hogyan reagálnak egy orvosi helyzetre, és ez kihat a gyermekük viselkedésére is.

A pályázatom egyik kiemelt célja, hogy a jelenleg praktizáló gyermekháziorvosok számára is iránymutatást nyújtsak, és példát mutassak arra, miként lehet a hozzáállás megváltoztatásával, anyagi forrásoktól nagyrészt függetlenül, mégis hatékonyan javítani a betegellátás minőségét.