Bemutatkozás
Dr. Farkas Rita háziorvos szakorvos vagyok, 2003 óta dolgozom Budapest XI. kerületében. Az akkor 1100 fős felnőtt praxisom létszáma mostanra megközelíti az 1800-at, és folyamatos növekedést mutat. 2006-ban tettem szakvizsgát háziorvostanból.
Miután 1995-ben diplomát szereztem a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán, először a belgyógyászat felé orientálódtam. A SOTE II. sz. Belgyógyászati Klinikán kezdtem dolgozni klinikai gyakornokként endokrinológiai, majd kardiológiai osztályon. A kórtermeimben fekvő, rám bízott betegek mindig örömmel fogadták, hogy napról napra tájékoztattam őket, hogy hol tart a kivizsgálásuk és a kezelésük.
Hogyan lettem háziorvos?
Idővel világossá vált, hogy a háziorvoslás az igazán „testhezálló” számomra. Édesanyám révén kisgyermekkoromtól kezdve nap mint nap láthattam a szakma szépségeit és kihívásait. Szüleim mindketten belgyógyászok voltak, sok éven át kórházban dolgoztak, majd végül ők is az ‒ akkori nevén ‒ körzeti orvosi pályát választották. Édesanyám 44 éven át látta el XII. kerületi praxisát.
A licenszvizsga után 2002-től számos háziorvosi rendelőben vállaltam helyettesítést Budapesten, jelenlegi praxisomat 2003-ban vettem át elődömtől. 32 éves „doktornéniként” el kellett nyernem a pácienseket bizalmát, ami egy 70 éves
„főorvosasszony” után nem tűnt egyszerű feladatnak. Az addig bevált természetes, barátságos, a betegeket egyenrangú partnerként kezelő kommunikációnak köszönhetően a praxis gyorsan elfogadott.
Azóta eltelt 22 év, „régi bútordarab” lettem a rendelőben. 2021 óta praxisközösségben dolgozunk, jómagam látom el a konzorciumvezetői feladatokat.
Yettel Magyarország – háziorvos. 2002 óta a mai napig területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosként dolgozom a Yettel (eredeti nevén Pannon GSM, később Telenor) mobilszolgáltató cégnél. Bár az efféle praxisok zömét megszüntették, a régi kapcsolatra és a dolgozók „ragaszkodására” való tekintettel az illetékes hatóság meghagyta a működési engedélyemet. A dolgozókat a székházban személyesen látom el, illetve a COVID-19 járvány óta online mindig elérhető vagyok számukra. Jó páran átjelentkeztek a praxisomba, sokan a családtagjaikkal együtt. Azok ellátásában is aktívan részt veszek, akik maradtak a saját háziorvosuknál, legyen szó akut panaszról, gondozásról, egészségnevelésről vagy prevencióról. Az időközben nyugdíjba menő dolgozók helyét folyamatosan átveszik az egyre fiatalabbak, akikkel szintén jó viszonyt ápolunk. A „régi motorosokkal” egy korosztály voltunk, az újak közül sokan már inkább a gyermekeim lehetnének…
Magyar Családorvosok Lapja – felelős szerkesztő, cikkíró, lektor. 2003 óta a Magyar Családorvosok Lapja (korábbi nevén Családorvosi Fórum) cikkírója és lektora, 2012-től felelős szerkesztője is vagyok. Folyóiratunk összeállítása mellett pontszerző tanfolyamokat is szervezünk különféle témákban háziorvosoknak, körzeti ápolóknak, gyógyszerészeknek és gyógyszertári asszisztenseknek. Ebből adódóan folyamatosan követem az egyre frissülő szakmai ajánlásokat, naprakész információkkal rendelkezem
A jó gyakorlat bemutatása
A cardiovascularis betegségek a rokkantság és a korai halálozás vezető okai
Az érelmeszesedés elleni harc az orvostudomány egyik legösszetettebb feladata. Lassan progrediáló, krónikus gyulladásos betegségről van szó, számos környezeti és genetikai kockázati tényezővel (magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, mozgásszegény életmód, dohányzás, stressz). Ma már tudjuk, hogy az atherosclerosis nemcsak lassítható vagy megállítható, hanem kellően intenzív lipidszint-csökkentéssel akár vissza is fordítható.
Európában a rizikófaktorok terén listavezetők vagyunk. A felnőttek 26%-a elhízott, 7%-a igazoltan cukorbeteg (a valós arány ennél nagyobb lehet). A szívinfarktuson átesett betegek életkilátásai rosszabbak (25%-uk meghal egy éven belül), noha a korszerű kezelés lehetőségei nálunk éppúgy elérhetőek, és még az egy hónapos halálozás tekintetében sincs lényeges eltérés az európai átlaghoz képest.
A probléma gyökere a hiányzó egészségtudatosság és terápiás fegyelem. A gyógyszerek jelentős része csendben teszi a dolgát (pl. koleszterincsökkentők, antidiabetikumok). Mivel sem a bevételük, sem annak elmaradása nem okoz látványos tüneteket, a betegek könnyen elhagynak közülük egyet-kettőt, és az előírt kontroll vizsgálatokra sem járnak el. Ebből adódóan európai összehasonlításban alacsony a céltartományt elérő betegek száma.
A megelőzés hatékonyabb, mint a kezelés. Az igazi megelőző tevékenység az elsődleges prevenció: az érelmeszesedés és következményeinek kivédése a rizikófaktorok csökkentésével. A másodlagos prevenció a már kialakult, de még tünetmentes eltérések kiszűrését, korai felismerését jelenti. A harmadlagos prevenció célja a bekövetkezett szív- érrendszeri megbetegedések további következményeinek megelőzése, a már kialakult károsodások mérséklése, a páciens fizikai és lelki rehabilitációja, az életminőség lehető legmagasabb szinten tartása.
Bőven akad teendő az alapellátásban. Praxisomban kezdettől fogva törekszem a lehető leghatékonyabb egészségnevelésre és cardiovascularis prevencióra, annak minden szintjén. Pozitív visszaigazolást jelentett, amikor 2007-ben megkaptam a Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Kardiológusok Társasága oklevelét „a gondozás terén nyújtott kimagasló teljesítményem elismeréseként”, valamint az Érgondnok programban való részvételemért.
Bizalom. Kommunikációmban arra törekszem, hogy a beteg tiszteletteljes, figyelmes és empatikus meghallgatása mellett maradéktalanul érvényesülhessen a szakmai tudásom elfogadtatása. Aki bízik az orvosában, az jobban együttműködik a gyógyításában.
Beteg-edukáció. Mindenki örül, ha érthető és alapos tájékoztatást kap az állapotáról, kezelési lehetőségeiről, és arról, hogy mit tehet ő maga a további károsodások megelőzése érdekben. „Kiművelt emberfőkkel” lehet igazán sikeres a kooperáció.
Motiváció. A helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás és az optimális testsúly fenntartása még nagyobb odafigyelést és kitartást igényel, mint a pontos gyógyszerszedés. Hosszú távú betartásukkal – vizsgálatok tanúsága szerint – a genetikailag determinált kockázat akár 46%-kal csökkenthető. Ahhoz, hogy a páciens aktív résztvevője akarjon lenni egészségi állapota javításának, bátorításra van szüksége.
Egyéni rizikóbecslés. A genetikai tényezők feltérképezésével, rendszeres szűrővizsgálatokkal (BMI, haskörfogat, vérnyomás, pulzus, EKG, labor, carotis-vertebralis Doppler, boka-kar-index, szemfenékvizsgálat), kérdőívek kitöltésével (életmód, dohányzás, alkoholfogyasztás, szorongás, demencia, OSAS-szűrés) már a tünetmentes stádiumban
kimutathatók a rizikófaktorok és az esetleges károsodások. Az Európai Kardiológus Társaság által 2021-ben kiadott „zöld-sárga-piros” SCORE2 kockázatbecslő algoritmus számszerűen megmutatja, mekkora esélye van az illetőnek arra, hogy 10 éven belül valamilyen (halálos vagy nem halálos) cardiovascularis eseménye legyen. A beteg szembesítése állapotával és kockázatával kulcsfontosságú lépés a motiváció kialakításában.
Személyre szabott teendők. Mielőbbi rizikócsökkentéssel, korszerű kezeléssel megelőzhetőek a súlyos, életminőséget rontó szövődmények, köztük a szívinfarktus és a stroke. Ezt kiemelve, a jogszabályban és a finanszírozási rendszerben meghatározott szűrési kötelezettségeket is alapul véve, mindenkivel saját kezelési és gondozási tervet állítunk össze. Ez magában foglalja az életmódterápiát, a gyógyszeres kezelést, a szükséges további vizsgálatokat és az ellenőrzések gyakoriságát.
Mindenkire jusson elég idő! A mindennapok egyik legnagyobb kihívása az időhiány. A heti 2×2 óra prevenciós rendelés bevezetése nagy előrelépést jelentett. A hatékonyabb betegellátás érdekében asszisztensnőmmel két külön szobában párhuzamosan dolgozunk. Az ő feladata a gyors és egyszerű vizsgálatok önálló elvégzése, illetve a kérdőívek kitöltetése. Én pedig a beteggel együtt értékelem az eredményeket, a hozott leleteket, és egyeztetjük a további tennivalókat. Pácienseim rizikófelmérését, szűrését már a praxisba való felvételkor megkezdem. Akik nem jelentkeznek az esedékes vizsgálatokra, azokat e-mailben vagy telefonon keressük meg (ebben segít az informatikai rendszerünk). Továbbá, kihasználjuk a
„rendes” rendelési időben egyéb okból (pl. akut betegség, jogosítványhosszabbítás) történő megjelenéseket is szűrés és prevenció céljára.
Személyes példamutatás, hitelesség. Nem rejtem véka alá, hogy a szív-érrendszeri rizikót tekintve magam is „terhelt” vagyok: szedek vérnyomás- és koleszterincsökkentőt, figyelek az étrendemre és a mozgásra, küzdök a kilók ellen. Olykor konkrét ötleteket adok a szénhidrát- és zsírszegény fogások elkészítéséhez.
Praxisom átlagéletkora meglehetősen fiatal. Ez főként a hozzám folyamatosan bejelentkező, mind újabb Yettel-dolgozókból adódik. A pácienseim több, mint 22%%-a 35 év alatti; közel 55%-ot tesznek ki a 35-60 év közöttiek (aminek közel fele, 25% 40-50 év közötti); és csupán 23% a 60 év feletti. Ha a más háziorvoshoz tartozó, de praktikusan általam gondozott dolgozókat is figyelembe vesszük, akkor a fiatalok aránya még magasabb.
A fiatalkorban megkezdett prevenció még sikeresebb. Különösen nagy felelősség terhel, hogy már a kezdetektől helyes irányba tereljem a pácienseimet, rizikófaktoraikat mielőbb sikerüljön rendezni és célértékre kezelni.
A prevenciót már kisgyermekkorban el kell kezdeni. Bár az érelmeszesedés klinikailag általában felnőttkorban manifesztálódik, a folyamat tünetmentesen már ezt megelőzően zajlik a háttérben. Korai gyermekkorban elindulhat, és – a környezeti és genetikai tényezőktől függően – már ekkor eltérőek az életkilátások. A mai gyermekek jelentős része túlsúlyos vagy elhízott. A kisgyermekes szülők figyelmét mindig felhívom az egészségtudatos gyermeknevelés fontosságára annak érdekében, hogy a felnövekvő generáció ép érrendszerrel sokáig éljen.
Fiatal pácienseim többsége irodai ülőmunkát végez. Ebből adódóan sokuknál hatványozott kockázattal, egymást erősítő rizikófaktorokkal szembesülök: elhízással, anyagcsere-eltérésekkel, hipertóniával, kávé- és energiaital-abúzussal, dohányzással, kóros mértékű szorongással, esetleg alkohol- vagy drogproblémákkal.
A fiatalok különösen nyitottak az online kommunikációra. Korunk technikai vívmányainak birtokában jóval hatékonyabb beteg-edukációra van lehetőségünk, mint pár évvel-évtizeddel korábban. Azt tapasztalom, hogy nemcsak a fiatalok és a középkorúak, hanem az idősek többsége is örömmel fogadja a kapcsolattartás ezen módját.
Nagyobb praxislétszám, nagyobb betegforgalom, több feladat
A világjárvány kezdete óta másfélszeresére nőtt a praxisunk létszáma. A betegforgalom még ennél is jobban megugrott. A pandémia idején számos betegünk panaszolta, hogy a hozzátartozóik nem érik el a háziorvosukat, ezért felvállaltam az ellátásukat. Azóta a nyugdíjba ment háziorvosoktól, a megüresedett praxisokból is sokan jelentkeznek át hozzánk. A könnyű kapcsolattartás lehetősége tovább növeli a praxis vonzerejét.
Folyamatosan bővülnek a háziorvosi feladatok és kompetenciák. Azzal, hogy hirtelen rázúdult az egészségügyre az elmaradt kivizsgálások és beavatkozások bepótlása, megnőtt a várakozási idő a szakrendelésekre. Így, amit lehet, az alapellátás keretei között kell megoldanunk
A kezdetek. Sokaknál éppen a pandémia idején derült fény hipertóniára, magas koleszterinszintre vagy cukorbetegségre. Mindazokat az információkat, amelyeket addig a rendelőben személyes találkozások során beszéltünk meg, a járvány alatt csak e-mailben volt lehetőségem átadni.
Felmérések szerint a szóban elhangzottaknak csak az egyötödét jegyzik meg a betegek. Ha egyszerre túl sok információt zúdítunk rájuk, azt nem tudják feldolgozni. Éppen ezért régóta bevált szokásom, hogy a személyes konzultációk alkalmával az elmondottakat címszavakban lejegyzem és átadom, sokszor vázlatos rajzzal vagy ábrával illusztrálva. Ha otthon ránéznek, könnyebben felidézhetik mindazt, amiről beszéltünk. Az e-mailben küldött tájékoztatással ezt a problémát sikerült áthidalni.
Az e-mail-es „kényszermegoldás” végül hatékonyabbnak bizonyult. Mindenki örömmel fogadja, hogy nyugodtan áttanulmányozhatja a leírtakat, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor arra kellett hagyatkoznia, mit tud megjegyezni a rendelőben. A betegek személyes adatainak védelme érdekében, a GDPR szabályokat szem előtt tartva mindenkitől írásos nyilatkozatot kérünk arra vonatkozóan, hogy elfogadja az e-mail-ben történő kommunikációt.
Folyóiratos munkámnak, illetve az OEFI-ben végzett tevékenységemnek köszönhetően szívesen foglalkozom egy-egy téma kidolgozásával, akár szakemberek, akár laikusok számára. Így jutottam el oda, hogy magam készítsek összefoglaló betegtájékoztatókat bizonyos témakörökben hiteles információkkal, érthető nyelvezettel, színes szemléltető ábrákkal, néhol riasztó tényekkel érzékeltetve a téma „életbe vágó” voltát, helyenként szellemes gondolattal oldva a feszültséget.
A betegek örömmel fogadják. Szívesen olvassák, egyszerre tartják nyomatékosnak és szórakoztatónak. Megértik a bennük foglaltak komolyságát: azt, hogy van megoldás, és rajtuk múlik a döntés, tesznek-e az egészségük megőrzése vagy helyreállítása érdekében.
Hatékonyabb betegellátás. Szemben a korábbi rendelői félórás „hegyibeszédekkel” most kevesebb idő és energia ráfordításával, néhány gombnyomással, pár perc alatt jóval több páciensemnek szolgálhatok részletesebb, személyre szabott információkkal.
Megmaradt a kétirányú kommunikáció is. Mindenkinek lehetősége van arra, hogy feltegye a kérdéseit, ha nem ért valamit, vagy további információkat szeretne, akár válaszlevélben, akár előre egyeztetett időpontban személyesen. Mivel az alapismeretekkel addigra az illető már többé-kevésbé tisztában van, jóval tartalmasabban használhatjuk ki a rendelkezésre álló időt.
Nyomtatott formában is hozzáférhetőek. Valamennyi témában kihelyeztünk egy-egy példányt a rendelő várójába, így a várakozás sem telik haszontalanul. Aki netán nem rendelkezik semmiféle e-mail-es elérhetőséggel (még gyermeke, unokája sem), az szintén nyomtatott változatot kap.
Más praxisokba is eljutnak. Nem egy betegemtől hallom, hogy az edukációs anyagot továbbította családtagjának, szomszédjának, kollégájának, ismerősének (volt, aki külföldre). Konzorciumunk többi praxisában szintén előszeretettel használják a kollégák. Örömmel tölt el, hogy a cardiovascularis prevenció iránti elhivatottságomat még szélesebb körben érvényesíthetem.
A közösségi média egyszerre előnyös és káros. Kiválóan alkalmas a lakosság egészségtudatosságának növelésére, prevenciós kampányok lebonyolítására, ugyanakkor felerősíti a tévhiteket. A betegek gyakran online platformokon olvasnak félrevezető véleményeket, ajánlásokat. „Olaj a tűzre”, ha egy prominens szakember is kritikákat fogalmaz meg (például a koleszterincsökkentéssel szemben). Emberéletek múlnak azon, ha a szív- érrendszeri betegek megkérdőjelezik, hogy valóban szükségük van-e az adott gyógyszerre (amely, mint tudjuk, „csendben teszi a dolgát”).
Fontos, hogy az emberek megbízható forrásból származó információkhoz jussanak. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a szakmai irányelvek egyértelműek, a hatóanyagok mögött tudományos vizsgálatok sora áll. A kezelési protokollokat a Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás elvei mentén állítják össze, többszörösen ellenőrzött és igazolt eredmények alapján.
Hogyan érhetjük el, hogy a páciens nekünk higgyen? A kulcs a bizalom megnyerése, a partneri viszony kialakítása – ahogyan erről korábban már szó esett.
„A JÖVŐ IRÁNTI IGAZI NAGYLELKŰSÉG AZ, HA A JELENBEN ADUNK ODA MINDEN SZÜKSÉGESET.”
(ALBERT CAMUS)
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1948-ban közzétett definíciója szerint „a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota”. Az ember alapállapota az egészség, de a megváltozott életforma következtében eltávolodtunk a természettől, ami számos civilizációs betegséget eredményezett, egyre fiatalabb korosztályok érintettségével. Így vált égető kérdéssé, feladattá a prevenció.
Hazánkban a prevenciós szemlélet még mindig kezdetleges. Az egészség sokszor csak akkor kerül fókuszba, amikor már kialakult a betegség. Az emberek tudják, hogy az egészség a legfőbb kincs, többségük mégsem gondol arra, hogy a megőrzéséért aktívan tennie kell nap mint nap.
A megelőző orvoslásban kitüntetett szerep jut a háziorvosnak
Ő az, aki a legtöbb információval rendelkezik a hozzá bejelentkezettek és családtagjaik egészségi állapotáról, életkörülményeiről, kockázati tényezőiről. Nemcsak betegként találkozik a pácienseivel, hanem a szűrések, adminisztratív tevékenységek során az egészséges egyénnel is kapcsolatban áll, lehetősége van személyre szabott egészségnevelésre.
Ahol a prevenció legjobban érvényesül: a nem fertőző krónikus betegségek. Ide tartoznak a szív-érrendszeri és anyagcserebetegségek (magas vérnyomás, magas koleszterinszint, diabétesz), valamint a daganatok, a háttérben közös rizikófaktorral: az elhízással.
Határozott célom a szív-érrendszeri prevenció elmélyítése. A WHO jelentése alapján a teljes halálozás több, mint fele változatlanul cardiovascularis eredetű. A betegközpontú tájékoztatás, az állandó kapcsolattartás és a partneri viszony kialakítása fokozza a betegek elégedettségét, javítja együttműködésüket, így egészségi állapotukat is. Folyamatosan törekszem a saját magam által megszabott ellátási színvonal fenntartására a betegeim mindenkori legjobb ellátása érdekében.
Az egészségtudatos gondolkodás kialakítása hosszú távú befektetés
„Ha egészség van, minden van.” – tartja a mondás. Az egészség nemcsak az adott egyén szempontjából létfontosságú, de ahhoz is elengedhetetlen, hogy minél tovább aktív tagja maradhasson a társadalomnak. Az egészséges munkavállaló nagyobb hasznot hoz még akkor is, ha a prevenciót finanszírozni kell. A prevenció kifizetődőbb, mint a gyógyítás. A korai stádiumban megkezdett gyógyítás pedig még mindig kevesebbe kerül, mint az előrehaladott betegség kezelése.
A fiatal korosztály meghatározza a jövő generációjának egészségét. A gyermekkor a leghatékonyabb időszak az egészség megalapozására, így az egészséges életmód megismertetésének elsődleges színtere a család. A fiatalok egészségmegőrző életmódját nagyban hátráltatják a stresszhatások, az időhiány, a gyorsételek fogyasztása, a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Meghatározóak az anyagi lehetőségek is. Irányukban a leghatékonyabb kommunikációs csatorna az internet, ezt célszerű minél jobban kihasználni. Tudatosítani kell bennük az egészség értékét.
Az idősek is maradjanak aktívak! A társadalom elöregedésével egyre fontosabb, hogy minél tovább fenntartsuk az egészséget és kiterjesszük az egészségben eltöltött éveket. A nyugdíjba vonulás anyagi-társadalmi pozícióvesztéssel és számos negatív érzelmi megnyilvánulással jár: gyakoribb a boldogtalanság, a magány, a bezárkózás. A mai idősek sokkal jobb fizikai, szellemi és lelki aktivitással rendelkeznek, mint a korábbi generációk – köszönhetően a javuló életkörülményeknek, a fejlettebb orvostudománynak és nem utolsó sorban az egészségtudatosság terjedésének.
