SZEMÉLYES MOTIVÁCIÓM, ELKÖTELEZETTSÉGEM
Még el sem végeztem az orvosegyetemet, a gerontopszichiátria „szele és problémái” személyesen megérintettek. 10 éves sem voltam, mikor édesanyám félévente elköltözött otthonról, hogy demens, ma már tudom, hogy Alzheimer-beteg nagymamámat testvérével felváltva ottlakással ápolja. A családi történelem aztán megismételte önmagát. Fiatal pszichiáter szakorvosként édesanyámnál ugyanezt a betegséget, Alzheimer-kórt diagnosztizáltam és végigkísértem életét, demenciával való küzdelmeit, „a felejtés művészetét” haláláig. A családban való ápolása, majd később, az önellátási funkciók romlásával Idősek Otthonába való elhelyezése nagyon fájdalmas időszak volt számomra. Közben a testvérénél is elindult a folyamat, a progresszív primer degeneratív demencia Alzheimer diagnózissal. Valószínűsíthető, hogy családunk női ágon fokozott Alzheimer rizikót és genetikát hordoz? Talán férfiágon is? Ki tudja? Talán jobb nem is tudni. Viszont orvosként van mit tenni.
1985-ben a Pszichiátriai Klinikára orvosgyakornokként történő felvételemet követően nem sokkal Janka Professzor Úr (akkor még Adjunktus) irányításával vettem részt a ma már etalonnak számító demencia szűrőteszt, a Mini-Mentál Teszt magyarországi validálásában. Ennek a kutatásnak az eredményeiből született első publikációm. A teszt validációja során Idősek Otthonaiba jártam és találkoztam, beszélgettem az ott élőkkel és az ott dolgozókkal. A kapcsolat kölcsönös volt, aztán meghívtak bennünket Janka Professzor Úrral az Otthonok különböző ünnepségeire (farsangi bál, Karácsony). Ezt követően már nem volt kérdés számomra, hogy mi klinikai munkám és tudományos érdeklődésem területe. Hívhatjuk ezt gerontopszichiátriának, neurokognitív zavarok klinikumának és kutatásának és/vagy Alzheimer-kutatásnak. A következő demencia szűrőteszt validálását már én szerveztem, így készült el az Órarajzolási Teszt magyar verziója. Ezt követően már saját tervezésbe fogtam, így készült el és került kipróbálásra az alapellátásban a Korai Mentális Teszt (2013).
A mai napig nem nagyon tértem le erről az útról, hiszen beszédkutatással foglalkozó munkatársaimmal, akiket én csak viccesen „Nyelvtársaknak” hívok, több, mint 15 éve dolgozunk, fejlesztünk a mentális betegségek beszédalapú diagnosztikájára alkalmas módszereket, többek között a neurokognitív zavarok szűrésére alkalmas Speech-Gap Tesztet. Az elmúlt év folyamán, 2024-ben a szakma egyik legrangosabb folyóiratában, a Computer, Speech & Language újságban "Identifying mild cognitive impairment and mild Alzheimer’s disease based on spontaneous speech using ASR and linguistic features" címmel 2019-ben megjelent cikkünk a Szerkesztőbizottságtól az utóbbi 5 év legjobb cikkének elismerését kapta. A Speech-Gap Teszt ma már magyar és nemzetközi szabadalom, amely a magyar mellett angol, német és spanyol nyelven validált és mesterséges intelligencia alapú telemedicinális alkalmazásának kipróbálása napjainkban zajlik Budapest II. kerületében.
A demencia nyelvi kutatócsoport megszervezése, fejlődése
2010-ben kezdtük meg a demenciák, elsősorban az Alzheimer-kór beszédsajátosságainak vizsgálatát a korai felismerés és diagnosztika szempontjából. Ekkortól szerveződött kutatási munkacsoportunk az SZTE Pszichiátriai Klinika, valamint az MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport, az SZTE TTIK Informatikai Intézet, az SZTE Informatika Tanszék, valamint a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont kutatóinak részvételével.
Az utóbbi 15 évben a demencia nyelvi munkacsoport munkásságát 27 db tudományos közlemény és számos hazai és külföldi tudományos és népszerűsítő előadás bizonyítja. Az általam vezetett Speech-Gap munkacsoport tudományos eredményeit az Alzheimer típusú demenciák nyelvi sajátosságainak korai felismerése vonatkozásában az alábbi nemzetközi és hazai szabadalmi oltalmak védik:
Iskolateremtés, kutatási finanszírozás, pályázati aktivitás
Jelenlegi pályázatom megítélése, értékelése szempontjából fontosnak tartom megemlíteni, hogy a kutatócsoportunk által fejlesztett módszer és telemedicinás alkalmazás a Speech-Gap Teszt 15 éves fejlesztési története során folyamatosan a szabadalmi védettség megszerzésére, majd annak megkapása után annak megtartására irányuló törekvések miatt a Szegedi Tudományegyetem kutatásfejlesztési programjaiba illeszkedett és ellenőrzése alatt állt. Ennek megfelelően minden egyes publikációs aktivitás esetében törekednünk kellett a szabadalmi oltalmi szabályok meg nem sértésére.
A Speech-Gap kutatótársai vállalták és lemondtak kutatásfejlesztési pályázatokban való részvételről. Az Egyetemen kívüli finanszírozási forrásokat nem vehettük igénybe, még a tudományos prezentációk esetében is a titkosság, a szabadalmi szabályok betartását kellett szem előtt tartanunk, ezért nem volt lehetőségünk, vagy csak igen minimális mértékben tudományos diákkörösök bevonására. Az iskolateremtésnek a munkacsoport részéről a hagyományos akadémiai formáiról le kellett mondanunk. Még a Speech-Gappel kapcsolatos PhD védések egy része is zárt körben, a nyilvánosság kizárásával kellett, hogy megvalósuljon.
A Speech-Gap Teszt orvosi eszközként való alkalmazási cél megvalósítása érdekében a klasszikus, akadémikus értelmezésű tudományos iskolateremtést és pályázati aktivitást a beszédelemzés a Speech-Gap Teszt fejlesztése vonatkozásában ezért tudatosan nem tudtuk igénybe venni.
Tudományos együttműködő partnereink
Az elmúlt 15 év során kutatócsoportunk számos külföldi partnerrel működött és működik együtt a mentális betegségek beszédelemzése területén. Ilyen együttműködés keretén belül valósult meg a Speech-Gap Teszt angol, német és spanyol validációja. Hasonló együttműködés keretében vizsgáljuk német partnerekkel a szkizofrén betegek beszédsajátosságait.
Tudományos iskolateremtés
Szakmai és közéleti tevékenységeim
A jó gyakorlat bemutatása
Magyarországon és a világon elsőként beszédalapú telemedicinás demenciaszűrés olcsón és egyszerűen.
Az emberiség beszédalapon működik
Sokan vagyunk, ma a világon több, mint 8,5 milliárd ember próbál beszélni, szót érteni egymással. A beszédalapú társas érintkezés megjelenése és fejlődése az emberré válás egyik legfontosabb evolúciós mérföldköve. A beszéd alkalmazása óriási előnyt jelentett a családok, az emberi közösségek működésében és fennmaradásában. Az emberi gondolkodás elválaszthatatlan a beszédtől. Máig megoldatlan kérdése az idegtudománynak és a filozófiának, hogy a beszéd, vagy a gondolkodás fejlődött ki először, de a legtöbb tudományos bizonyíték arra utal, hogy kialakulásuk, fejlődésük párhuzamosan zajlott. Ma a világon kb. 7000 db beszélt nyelv van, melyek közül a magyar nyelv az indoeurópai nyelvcsaládtól teljesen eltérő unikális.
A gyógyítás beszédalapú
A gyógyításra törekvés, a gyógyítás folyamata egyidős az emberiséggel és elképzelhetetlen a kommunikáció a beszéd nélkül. Még a mai tudományos technikai fejlődés, műszerezettség mellett is megkerülhetetlen és alapvető, hogy a beteg elmondja panaszait az orvosnak, az orvos meghallgatja, megérti és értelmezi, majd pedig tudásával, viselkedésével és a technikai eszközökkel és természetesen beszédével, személyiségével gyógyít.
„A beszéd a lélek tükre” (Seneca)
1 milliárd embernek van mentális betegsége jelenleg a világon. A pszichiátria szakterülete, azaz a mentális betegségek felismerése, elkülönítése, terápiája még a többi medikális szakmánál is jobban beszédalapú. Az utóbbi években az informatika, számítástechnika, az idegtudomány fejlődése és a mesterséges intelligencia és a diszkurzus alapú elemzések fejlődése sok új kihívást és lehetőséget nyújt a pszichiáterek és a mentális betegségekkel élők számára a pszichiátriai betegségek beszédalapú megközelítésére és értelmezésére és a beszédalapú alkalmazások használatára a mentális betegségek felismerésében és kezelésében.
Beszédalapú demenciaszűrés egyszerűen
A világ népessége öregedési tendenciát mutat. 3 másodpercenként indul meg demencia folyamat valakinek az agyában a világon. A neurokognitív zavarok közé tartozó demenciák világproblémát jelentenek. Az egészségügyi előrejelzések szerint 2050-re Európában két magyarországnyi, a világon pedig 15 magyarországnyi ember fog demenciával élni.
Ahogy orvosi pályafutásom bemutatásában is említettem, az Egyetem végzése óta foglalkozom a demencia korai felismerésére szolgáló szűrőtesztek alkalmazásával, bevezetésével, fejlesztésével. Az elmúlt 40 év orvosi tapasztalata megtanított, hogy a demenciák korai és költséghatékony szűrése nem megoldott, a jelenleg használatos egyszerű szűrőtesztek (Mini-Mentál Teszt, Órarajzolási Teszt, MoCA Teszt) elvégzésére még az alapellátásban dolgozóknak sincs idejük Magyarországon és világszerte. Saját háziorvosokon végzett kutatásaink (Balogh és mtsai, 2019 és 2020) igazolták, hogy a magyarországi alapellátást végző orvosok szerint a demencia szűrése fontos, igény van rá, ugyanakkor a jelenleg használatos tesztek idő- és munkaigényesek, valamint nem elég érzékenyek. A demencia szűrésére használatos kognitív szűrőteszteken kívüli diagnosztikai eljárások (CT, MRI, liquordiagnosztika) költségesek és fizikális kellemetlenséggel járnak.
15 éve különböző súlyosságú Alzheimer betegek spontán beszédének klasszikus nyelvészeti módszerekkel történő elemzése során írtuk le és figyeltük meg, hogy a betegek beszédének temporális paraméterei a betegség súlyosságának függvényében jelentős fokú eltéréseket mutatnak (Hoffmann és mtsai 2010). A szavak közti szünetek hossza, kitöltöttségének mértéke, a hezitációk és elakadások száma, a beszédtempó változásai egy sajátos temporális beszédparaméter mátrixot alkottak, amely az Alzheimer betegség már korai, enyhe kognitív zavar stádiumnak megfelelő állapotában kimutathatók voltak (Szatlóczki és mtsai 2015). A manuális beszédelemzés azonban rendkívül idő- és munkaigényes, egy-egy beszédminta vizsgálata több órás nyelvészeti szakmunkát igényelt. Ezért ebben a formában hiába tartotta nyelvi kutató munkacsoportunk ígéretes biológiai-beszédmarkernek, ebben a formában klinikai alkalmazását nem tartottuk megvalósíthatónak a mindennapi szűrés, diagnosztika szempontjára. A későbbiekben a mély tanulási modellek, a mesterséges intelligencia alapú beszédelemzési megközelítések alkalmazása a Szegedi Tudományegyetem Mesterséges Intelligencia munkacsoport kutatóinak bevonásával lendületet és lehetőséget adott egy olcsó, egyszerűen alkalmazható gépi tanulási program fejlesztésére és használatára, melyet a temporális beszédparaméterek elemzésére tudtunk használni. Így született meg a Speech-Gap Teszt koncepciója és teremtődött meg a klinikai alkalmazás lehetősége. A Speech-Gap kutatócsapat az elmúlt 15 évben folytatott kutatásai és fejlesztési munkája révén tudományos közlemények sorozatában (27 db) mutattuk be és bizonyítottuk, hogy a temporális beszédparaméterek az Alzheimer-típusú demenciáknak korai felismerésére alkalmas, már az enyhe kognitív zavar stádiumban 90% feletti érzékenységi mutatókkal (szenzitivitás és specificitás) rendelkezik magyar nyelven. Természetesen azt is be kellett bizonyítanunk, hogy a Speech-Gap Teszt és az általunk választott temporális beszédparaméterek más nyelveken is érzékeny indikátorai a korai demencia szindrómáknak, ezért a Columbiai Egyetem Pszichiátriai Klinikájával együttműködve először a Speech-Gap Teszt angol nyelvű validációját készítettük el, majd a müncheni Egyetem Pszichiátriai Klinikájával együttműködésben a német és a Salamancai Egyetem Nyelvészeti Tanszékével kooperációban a spanyol validációt is megvalósítottuk (az eredmények elemzés és közlés alatt).
A Speech-Gap Teszt és alkalmazás fejlesztése szempontjából igen fontos mérföldkő volt a 2020-as Proof of Concept (PoC) pályázat megnyerése, amely lehetőséget adott a Speech-Gap Teszt első telemedicinás mobil alkalmazásának fejlesztésére. Ennek a PoC pályázatnak a keretében készítette el munkacsoportunk a Speech-Gap mobiltelefonos alkalmazását és bizonyítottuk, hogy a Speech-Gap Teszt és alkalmazás képes megmérni a jelenleg rendelkezésre álló és a gyakorlatban használt Alzheimer gyógyszer, a Donepezil terápia hatékonyságát (Hegedűs és mtsai, 2024). Vizsgálati eredményeink szerint a Speech-Gap Teszt érzékeny, költséghatékony, objektív kimeneteli változója lehet a neurokognitív zavarok kognícióra irányuló farmakoterápiás vizsgálatainak összehasonlítva a jelenleg leginkább elfogadott idő- és munkaigényes, a kognitív változásokra kevésbé érzékeny ADAS-Cog teszttel.
Jó gyakorlat - Beszédalapú demencia szűrés Magyarországon és a világon elsőként
A Speech-Gap Teszt klinikai érzékenységét és alkalmazhatóságát a korai demencia szindrómák gondolkodási-nyelvi tüneteinek felismerésében 27 tanulmányban bizonyítottuk. Mi a helyzet a gyakorlati megvalósíthatósággal, hogyan működhet a Speech-Gap a mindennapokban? Másfél éves előkészítő munka és szervezés eredményeként munkacsoportunk kezdeményezésére a Budapest II. Kerületi Önkormányzattal együttműködve az idén, 2025. februárjában indítottuk el a Speech-Gap Teszt mobil alkalmazásának második fejlesztési változatának használatát egy, a II. Kerületi Önkormányzat által meghirdetett demencia szűrőprogram keretében. Ez a Speech-Gap munkacsoport által megkezdett program az országban egyedülálló demencia szűrési kezdeményezés, de szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a világon is az első beszédalapú telemedicinás demencia szűrőprogram megindult.
A II. kerületi szűrőprogram keretében a Főváros legidősebb korosztályú kerületének biztosítunk lehetőséget önkéntes alapú, nyilvánosan meghirdetett jelentkezés alapján a demencia szűrőtesztek elvégzésére pszichológus kollegák részvételével 3 hónapon keresztül. A kiszűrt személyek számára az Önkormányzat által működtetett egészségügyi intézmények, pszichiátriai és neurológiai szakrendelései nyújtanak további segítséget az esetleges klinikai diagnózis megállapításában és a szükséges elérhető terápiás lehetőségek megkezdésében, gondozásban. A szűrőprogramban a Speech-Gap Teszt újonnan kifejlesztett specifikusan a szűrőprogramra tervezett mobil applikációs változatát használjuk, amely a spontán beszéd azonnali online értékelésére ad lehetőséget és az illető személy beszédteljesítményét a mesterséges intelligencia összeveti a korábban vizsgált személyek adatbázisával. A telemedicinás Speech-Gap program nem csak a beszéd vizsgálatára alkalmas, hanem a vizsgált személy affektív státuszát is feltérképezi a Geriátriai Depresszió Skála alkalmazásával, valamint a Montreal Cognitive Assessment Scale, a MoCA teszt mobiltelefonos változatát is tartalmazza, értékeli. Ez a modell, pilot értékű szűrővizsgálat most zajlik, eredményei révén nagyszámú demencia teszt és beszédadatbázist is létre tudunk hozni.
Van-e értelme a demencia szűrésnek?
Terápiás és/vagy szemléleti nihilizmus: Még a nem demenciákkal foglalkozó szakemberek közül is sokan és tévesen úgy gondolják, hogy „nincs értelme a korai demencia felismerésnek és szűrésnek, mivel úgysem tudunk segíteni a betegeknek, az Alzheimer-kórnak és a többi demencia formának sincs gyógyszere, a részletes kivizsgálás és diagnosztika költséges, minek és feleslegesen terheljük az egészségügyet”. A jelenlegi korszerű demencia ellátási szemléletek és evidenciák nem ezt az álláspontot képviselik. Egyrészt betegjogi, orvosetikai szempontból mindenkinek önkéntesen jogában áll tudni, kivizsgáltatni betegségét a jelene és a jövője megtervezése érdekében. Másrészt a jelenleg rendelkezésre álló, a szakmai protokollok által javasolt Alzheimer terápiák nem tekinthetők oki kezelésnek, ennek ellenére képesek megfelelő használatuk esetén 1-3 évvel lassítani a betegség lefolyását, progresszióját, javítani a betegek életminőségét a demencia betegség súlyossága függvényében, csökkentve ezzel a hozzátartozók, ápolók és az egészségügy humán erőforrás és financiális terheit. Harmadsorban a korai szűrés és felismerés lehetőséget biztosít a beteg és hozzátartozói számára az életmód rizikók befolyásolására, csökkentésére. A demencia életkor rizikófaktorok (ma már 8-9 ilyen ismert) közül akár 1-2-nek a sikeres eliminációja, vagy csökkentése a klinikai vizsgálatok tanulságai szerint 20-40%-al csökkentheti a demencia betegség kialakulását, rapid progresszióját, lefolyását. Ma már vannak olyan sikeres európai programok, ahol bizonyos városokban, kerületekben (Egyesült Királyság, Franciaország, Benelux Államok) demenciatudatos életmóddal, demenciabarát működésszervezéssel nem csak, hogy a növekedést megállítani, de csökkenteni is tudták a demencia formák kialakulását és gyakoriságát.
A jó gyakorlat/tudományos munka újszerűségének, társadalmi és szakmai jelentőségének bemutatása.
A gyakorlati alkalmazás lehetőségei Magyarországon – temporális beszédparaméterek, Speech-Gap Teszt használatára neurokognitív zavarokban:
Alapellátás és szakrendelések: A munkacsoportunk által kezdeményezett és vezetett II. kerületi szűrővizsgálat eredményei, tanulságai lehetőséget nyújtanak a Speech-Gap okostelefonos alkalmazás, telemedicinás módszer alapellátásban dolgozók számára történő bevezetésére, könnyítve ezzel a háziorvosok túlterheltségét és segítve a magasan veszélyeztetett populáció szűrését, nyomonkövetését költséghatékony módszerrel.
Csatlakozás a Gondosóra programhoz: A temporális beszédparaméterek, a beszédelemzés Speech-Gap Teszttel alkalmazott módszertana, megközelítése lehetőséget teremthet a Magyarországon nagy sikerrel elindított Gondosóra programhoz való csatlakozáshoz. A Gondosóra programban már több, mint 160.000 ember vesz részt és a beszédelemzés lehetőségeinek fejlesztése, beépítése a programba segíthet az idős emberek demencia rizikóinak felismerésében. Ehhez természetesen a Speech-Gap alkalmazás további adaptív fejlesztése szükséges a Gondosóra program keretén belül. A Speech-Gap kutató- és feltaláló csoport tagjai már önkéntesen és ingyenesen felajánlották részvételüket és segítségüket ebben a tervezett együttműködésben és fejlesztésben. A Gondosóra programhoz való csatlakozásunk szervezési és működési előkészítése jelenleg a Szegedi Tudományegyetem vezetésével zajlik.
Okos otthon: Az idős, kiszolgáltatott helyzetben levő emberek otthon gondozásának számos formája már alkalmazott, illetve fejlesztés alatt van a világon. Okosotthon programok készülnek az Európai Unióban is, pl. az EUFAMI pályázat keretében zajlik az ezzel kapcsolatos jó gyakorlat előkészítő munkák szervezése. A Speech-Gap munkacsoport által fejlesztett alkalmazás a beszédelemzés online lehetőségei az idős személyek otthoni életének monitorozásában, megkönnyítésében számos lehetőséget hordoznak. Az ezzel foglalkozó hazai és nemzetközi kutatásokban, fejlesztésekben való részvétel munkacsoportunk egyik fontos célkitűzése.
Speech-Gap Tesztcsalád és fejlesztések készülnek
Mentális betegségek (nem neurokognitív zavarok) felismerése, nyomonkövetése és terápiájuk hatékonyságának megítélése mesterséges intelligencia alapú beszédelemzéssel - a Speech-Gap Teszt új betegségspecifikus változatainak fejlesztése és kutatása.
A beszéd, mint biomarker, a beszédelemzés klinikai használata a neurokognitív betegségek szűrésén, nyomonkövetésén kívül számos gyakorlati alkalmazási lehetőséget hordoz nem csak a demenciák, hanem más mentális és neurológiai zavarok esetében is. Ezért munkacsoportunk a temporális beszédparaméterek elemzéséből kiindulva az utóbbi években a Speech-Gap Teszttel kapcsolatos kutatások és fejlesztések eredményei alapján új utakat és megközelítéseket keres a mentális betegségek közül az affektív zavarok, depresszió, a bipoláris affektív zavar, a szkizofrénia, az ADHD, az alkohol- és szerhasználati zavarok beszédalapú felismerése, jellemzése és a terápiás lehetőségek hatékonyságának mérése tekintetében. Jelenleg zajlanak a Speech-Gap „Tesztcsalád” más, nem demenciaspecifikus változatainak kutatásai és fejlesztései. Így hamarosan Speech-Gap – demencia; Speech-Gap – ADHD, Speech-Gap – szkizofrénia; Speech-Gap – depresszió; Speech-Gap – alkoholhasználati zavar és Speech-Gap – szerhasználati zavar tesztekről és fejlesztésekről tudunk beszámolni. Ezeknek a projekteknek a többségében már az adatgyűjtési fázison túl vagyunk, a publikációk készülnek, vagy befogadásra várnak.
Speech-Gap alapú beszédelemzés és fejlesztések a gyermekpszichiátriai betegellátásban
A beszédelemzésnek, a beszéd alapú diagnosztikának a gyermek- és ifjúsápszichiátriai zavarok esetében is megalapozottsága van különös tekintettel a gyermekkori ADHD, expresszív és receptív nyelvi zavarok, szorongásos és affektív zavarok, autizmus spektrum kórformákra. A temporális beszédparaméterekkel kapcsolatos vizsgálatok előkészítését jelen pályázatunk beadásával egyidőben kezdte meg kutatócsoportunk az SZTE Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztályával együttműködésben.
Speech-Gap alapú beszédelemzés és fejlesztések a neurológiai betegellátásban
Kutatócsoportunk megkezdte az együttműködést és a beszédminták gyűjtését, elemzését olyan neurológiai betegségek esetében is, melyeknél a beszédfunkciók elemzésének diagnosztikus felismerési jelentősége lehet (szklerózis multiplex, Parkinson-kór, frontotemporális és Lewy testes demenciák) az SZTE Neurológiai Klinikájával.
Speech-Gap alapú beszédelemzés és fejlesztések a szomatikus betegellátásban
A COPD és szívelégtelenség korai felismerése, nyomonkövetése és terápiájuk hatékonyságának megítélése mesterséges intelligencia alapú beszédelemzéssel - a Speech-Gap Teszt új betegségspecifikus változatainak fejlesztése és kutatása.
COPD: A temporális beszédparaméterek elemzése Speech-Gap Teszttel, azaz a Speech-Gap – COPD vizsgálatunk már az adatelemzési fázisban tart. Ebben a fejlesztésben közösen dolgozunk az SZTE SZAKK Tüdőgyógyászati Klinikával és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézettel. COPD-s betegek beszédmintáinak elemzése zajlik betegségstádium szerint. A Speech-Gap – COPD mobil alkalmazás szintén sokat segíthet telemedicinás módszerként a betegek betegség korai stádiumának kiszűrésében, valamint a terápia hatékonyságának nyomonkövetésében. A COPD világméretű probléma, 300 millió ember érintett, gyakorisága 13%-os a 40 év feletti életkorú lakosságban.
Koronária betegségek és kardiális dekompenzáció: Az akut és krónikus szívelégtelenséggel járó állapotok a légzésszabályozáson keresztül befolyásolják a beszédtempót és így a beszédtempó változásainak mérése, nyomonkövetése hatékony eszköz lehet ezeknek a betegségeknek a korai felismerésében, nyomonkövetésében (Schöbi és mtsai, 2022). Ennek megfelelően, a temporális beszédparaméterek és a Speech-Gap Teszt és mobiltelefonos applikáció kardiális betegeken való alkalmazásának lehetőségeivel kapcsolatosan kutatási projekt van szervezés alatt az SZTE Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Centrum munkatársaival közösen.
A világon elsőként Mentális Beszédbankot indítunk, szervezünk
Egy éve ötletgazdaként kezdeményeztük és megkezdtük a Mental Speech Bank Szeged (MSB-Sz), azaz egy, a mentális betegségek felnőtt- és gyermekkori formáira, valamint a neurológiai betegségekre vonatkozó beszédbank – speciális biobank forma megszervezését. A projekt jelentőségét a Szegedi Tudományegyetem felismerte és felkarolta. Így az SZTE Stratégiai és Fejlesztési Főigazgatóság Innovációmenedzsment Egység és a Gyógyszerfejlesztési és Klinikai Kutatások Kompetencia Központ Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) és az SZTE IKIKK Biobank egységeinek vezetésével együttműködve az SZTE Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai osztályával, Neurológiai Klinikájával és az általam vezetett intézménnyel, a Pszichiátriai Klinikával fogott össze eddig és kezdett el dolgozni a megvalósítás érdekében.
A pályázatomban eddig bemutatott szerteágazó beszédelemzési, kutatási, fejlesztési programjaink a Speech-GAP alkalmazással kapcsolatosan megítélésem és a munkacsoportunk tagjainak megítélése szerint a legizgalmasabb, legelőremutatóbb és a gyakorlati orvoslás, valamint a kísérletes, tudományos elméleti idegtudomány szempontjából legjelentősebb kezdeményezésünk 1 éve indult. Jelenleg a projekt innovatív IT megoldásait (adattárolás, többszintű felhasználói jogosultság kezelés, mobil alkalmazás az adatgyűjtéshez, webes alkalmazás a kutatók számára) tervezzük és szervezzük a GDPR kompatibilis adatkezelés, a biobanki etikai és jogi szabályozás harmonizációjával. Kliensoldali titkosítás, felhőalapú infrastruktúra és webes alkalmazás a kutatók számára növeli a komplex betegellátást és kutatást szolgáló szolgáltatást.
Az országosan és nemzetközileg kiemelkedő jelentőségű projekt hiánypótló, hiszen az idegtudomány mentális és neurológiai ágait felölelő komplex beszédbankok nem léteznek a világon. Az előzetes igényfelméréseink szerint a projekt ipari partnereket (gyógyszergyárak és kutatóhelyek, egészségügyi adatbázis kezelők, fejlesztők és felhasználók), valamint akadémiai és klinikai kutatóhelyeket, technológiai partnereket is érdekel hazai és nemzetközi viszonylatban.
Az általunk megindított mentális beszédbank projekt közvetlenül és közvetve segítheti a beszéd biomarker kutatások transzlációs alkalmazásait a mindennapi életben és betegellátásban.
