Szakmai bemutatkozás
1989-ben születtem Szegeden, általános- és középiskolai tanulmányaimat is itt végeztem. 2014-ben végeztem „summa cum laude” minősítéssel a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karán. 2014 óta az SzTE SzAOK Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika munkatársa vagyok.
Tudományos tevékenység
Tudományos Diákköri tevékenység
2010-ben, egyetemi hallgatóként kapcsolódtam be a Prof. Dr. Jancsó Gábor által vezetett az
SzTE SzAOK Élettani Intézet Funkcionális Neuromorfológiai Laboratóriumának munkájába
Jancsó Professzor Úr és Dr. Sántha Péter Tanár Úr témavezetésével. 2010 és 2014 között
voltam a Laboratórium TDK-hallgatója, 2013 és 2014 között a Nemzeti Kiválóság Program
Eötvös Ösztöndíjasaként. Munkám során az inzulin és az inzulin receptorok jelentőségét
vizsgáltam fájdalomérző elsődleges érzőidegsejtekben. Az alapvető neuromorfológiai,
immunhisztokémiai és laboratóriumi munkákat ez idő alatt elsajátítottam. Munkáimat helyi,
országos TDK konferenciákon mutattam be számos alkalommal, ahol I., II. és III. díjakban
részesültem. Rövid ideig az SzTE SzAOK Magatartástudományi Intézetnek is TDK hallgatója
voltam, ahol a legalapvetőbb pszichológiai kutatási módszerekkel ismerkedhettem
meg és munkám helyi TDK-konferencián III. díjjal jutalmazták.
Ph.D.
Egyetemi éveimet követően 2016-ban, mint egyéni felkészülő kezdtem meg Ph.D. fokozat szerzési eljárásom az SzTE SzAOK Elméleti Orvostudományok Doktori Iskolának Idegtudomány alprogramjában Prof. Dr. Jancsó Gábor és Dr. habil Sántha Péter témavezetésével. 2018 és 2019 között az Új Nemzeti Kiválóság Program Doktori Ösztöndíjasaként végeztem kutatómunkám. 2019-ben „summa cum laude” minősítéssel
szereztem meg Ph.D. fokozatom. Disszertációm címe “Morphometric and neurochemical
characterization of primary sensory neurons expressing the insulin receptor in the rat.”
Disszertációm alapját két Q1-es elsőszerzős közlemény képezte.
Posztdoktori tevékenység
Elméleti idegtudományokra vonatkozó további eredményeimet, Ph.D. fokozatom megszerzését követően egy Q1-es angol nyelvű eredeti közleményben és egy Q1-es angol
nyelvű, összefoglaló közleményben publikáltam.
2018-ban fordult érdeklődésem a klinikai vizsgálatok irányába. 2018-ban kollégámmal Dr.
habil Andó Bálint, egyetemi docenssel megalapítottuk az SzTE SzAOK SzAKK Pszichiátriai
Klinika Addiktológiai Munkacsoportját.
2019-ben jelent meg első idevonatkozó elsőszerzős, magyar nyelvű, eredeti közleményem,
mely az alkohol okozta megvonási szindróma ellátásban kulcsfontosságú klinikai skála
bevezetésére irányult. Ezt követően 2019 és 2023 között elsősorban az alkohol okozta
megvonási szindróma klinikai vizsgálatai kerültek tudományos tevékenységem fókuszába.
2022-ben elnyertem az Új Nemzeti Kiválóság Program Posztdoktori Kutatási Ösztöndíját.
Eredményeinket négy utolsó szerzős, angol nyelvű Q1-es és D1-es közleményekben
publikáltuk. Továbbá 2023-ban egy utolsó szerzős magyar nyelvű összefoglaló közleményt
publikáltunk, mely a hazai „Alkohol okozta dependencia” szakmai irányelv alapjául szolgált.
2023-tól az alkoholhasználat zavar pszichológiai és biológiai jellegzetességeit vizsgálom
Kollégáimmal.
Szcientometria
Eddig összesen 8 angol nyelvű, két magyar nyelvű és több mint 40 konferencia közleményem
jelent meg. Közleményeim kumulatív impakt faktora több mint 30. Citációim száma 80
feletti. Hirsch indexem 5. D1 és Q1 besorolású közleményeim százalékos aránya 70%.
Hazai és nemzetközi aktivitás
Az elmúlt öt évben rendszeres részt vevője vagyok haza és nemzetközi konferenciáknak. A
Magyar Pszichiátriai Társaság és a Magyar Addiktológiai Társaság éves kongresszusain
számos alkalommal, mint szekció elnök vettem részt. Rendszeres meghívott előadója vagyok
az European Association of Substance Abuse Research éves konferenciáinak.
Tagja vagyok a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének, az MTA Szegedi Területi
Bizottság Biológiai és Művészeti Szakbizottságainak, az MTA-SzAB Tudósklub
Egyesületének, a Magyar Addiktológiai Társaságnak, a Magyar Pszichiátriai Társaságnak, a
Magyar Idegtudományi Társaságnak, az Európai Neuropszichofarmakológiai Kollégiumnak
(ECNP), az ECNP Exekutív Bizottságának, az Európai Pszichiátriai Társaságnak.
Hazai és nemzetközi kutatási együttműködések
Munkacsoportunk kollaborációban dolgozik számos hazai és nemzetközi intézménnyel. Az
SzTE SzAOK Orvosi Fizika és Informatikai Intézettel, ELKH-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoporttal, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel, a Gibraltári
egyetemmel, a Barcelonai egyetemmel továbbá a Regensburgi egyetemmel.
Bíráló tevékenységek
2023-tól Bíráló Szerkesztője vagyok a Frontiers in Molecular Neurosciences szaklapnak.
2020-tól rendszeres bírálója vagyok olyan folyóiratoknak, mint a Drug and Alcohol
Dependence, a Neurocase, a Nordic Journal of Psychiatry, a Neurobiology of Disease illetve
az MDPI Kiadó számos lapjának. 2019 óta rendszeresen bírálok TDK- és szakdolgozatokat,
továbbá 2023-tól Ph.D. dolgozatokat.
Oktatási tevékenység
2010-ben egyetemi hallgatóként kezdtem oktató tevékenységem az SzTE SzAOK Anatómiai-,
Szövettani- és Fejlődéstani Intézetben demonstrátorként. Az általános anatómiai oktatási
ismeretek elsajátítását követően angol- és magyar nyelven tartottam diplomám megszerzéséig
gyakorlatokat döntően a neuroanatómia tárgyköréből. Az Intézet 2014-ben „Legjobb
demonstrátor” címmel honorálta munkám.
2015-től vagyok vendégoktatója az SzTE Fogorvostudományi Karának, ahol angol és magyar
nyelven tartok előadásokat neuroanatómia és endokrinológia tárgyköréből, ahol a
kollokviumok és szigorlatok lebonyolításában is részt veszek. 2016-ban „Legjobb előadó”
címmel honorálták munkám.
2018 óta vagyok vendégoktatója az SzTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Pszichológia Intézetének, ahol magyar nyelven tartok előadásokat addiktológia tárgyköréből,
továbbá a kollokviumok lebonyolításában is részt veszek.
2018 óta vendégoktatója vagyok az SzTE Egészségtudományi- és Szociális Képzési Karnak,
ahol angol és magyar nyelven tartok előadásokat addiktológia tárgyköréből, tantárgyfelelősi
feladatokat is ellátok, valamint a kollokviumok lebonyolításában is részt veszek.
2018 óta tartok angol és magyar nyelvű gyakorlatokat orvos- és fogorvostanhallgatóknak,
vezetek angol és magyar évfolyamon szigorló hallgatókat az SzTE SzAOK SzAKK
Pszichiátriai Klinikán. 2020 óta tartok angol és magyar nyelvű előadásokat ugyanitt. 2020 óta
angol- és magyar nyelvű kollokviumok, szigorlatok lebonyolításában is részt veszek. 2020 óta
vagyok a Klinika angol nyelvű képzésének tanulmányi felelőse.
2018 óta folytatok TDK- és szakdolgozat témavezetői tevékenységet az SzTE SzAOK
SzAKK Pszichiátriai Klinikáján. 2018-tól minden évben szerepelt helyi, illetve 2019-ben és
2021-ben országos TDK-konferenciákon hallgatóm, ahol I., II. és II. díjakat nyertek el.
Jelenleg három TDK hallgató témavezetését végzem. 2018-tól szintén minden évben
vállaltam szakdolgozat témavezetést, az eddig megvédett angol- és magyar nyelvű
szakdolgozatok száma témavezetésem alatt 10 feletti. Jelenleg 15 hallgató témavezetését
végzem.
2021 óta vagyok az SzTE SzAOK Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola témakiírója és
témavezetője. Jelenleg három Ph.D. hallgató témavezetője vagyok.
2020-tól pszichiáter szakvizsga gyakorlati vizsgarész vizsgáztatói feladatokat látok el. 2023-
tól a Nemzeti Szakvizsga Bizottság felkérésére pszichiáter szakvizsga elméleti rész
vizsgáztatói feladatait is ellátom. A pszichiáter szakorvosképzés keretein belül is tartok
előadásokat.
Betegellátó tevékenység
Szigorló éves gyakorlatom többek között a SzTE SzAOK SzAKK továbbá a Lisszaboni
Hospital SAMS egységeiben töltöttem.
2014-ben léptem be a rezidensképzésbe, mint pszichiáter szakirányú rezidens. Rezidens
képzésem az SzTE SzAOK SzAKK, a Csongrád-Csanád Vármegyei Egészségügyi Ellátó
Központ Hódmezővásárhely Tagintézmény, a Békés Vármegyei Központi Kórház Gyula
Tagintézmény egységeiben töltöttem. Pszichiáter szakorvosképzésem az SzTE SzAOK
SZAKK Pszichiátriai Klinikán töltöttem, ahol 2 évig vezetőrezidensi feladatokat is elláttam.
2019-ben szereztem meg pszichiáter szakvizsgám. 2019 és 2023 között a Klinika Sürgősségi
Ambulanciájának vezető szakorvosa voltam, ahol konziliárusi és ambuláns tevékenységet
végeztem, továbbá a betegfelvételi utakat koordináltam.
2019 és 2020 között a Klinika klinikai szakorvosa, 2020-tól egyetemi adjunktusa, 2023
szeptembere óta 2-es Pszichiátriai Osztályának osztályvezetője és az Addiktológiai
Szakambulancia vezetője, továbbá 2023. december 1-től tanszékvezető-helyettese.
2022-től az ECNP kétéves ADHD kurzusának részvevője vagyok, ADHD licenc vizsgám
megszervezésének várható ideje 2024.
A Klinikán végzett betegellátó tevékenységem mellett rendszeresen vállalok igazságügyi eseti
elmeszakértések a Szegedi Járásbíróság megbízásából, szakorvosa vagyok a Frida Med
magánegészség-ügyi szolgáltatónak továbbá szociális otthonoknak vagyok pszichiáter
szakorvosa.
Szakmai- és közéleti tevékenység
Az ECNP Exekutív Bizottságában az ún. PsychX Programming Bizottság törzstagja vagyok
2023 októberétől. 2019 és 2023 között a Magyar Orvosi Kamara Csongrád-Csanád
Vármegyei Területi szervezetének voltam elnökségi tagja, titkára. 2021-től a MOK
Pszichiátriai Tagozat elnöke vagyok. 2020-tól az Európai Gyógyszerügynökség Európai
Szakértője vagyok.
2023-ban és 2024-ban szerzője voltam az alkoholbetegséggel és a kannabisz használattal
kapcsolatos szakmai irányelveknek, melyek várhatóan nyár folyamán megjelennek.
Motiváció
Richter Gedeon Nyrt. által megalapított díj véleményem szerint kulcsfontosságú szerepet
tölt be az orvostársadalom megítélésének javításában. Az elmúlt évek díjazottjai saját
szakterületeinek kiemelkedő alakjai. Így az általuk képviselt betegellátói, tudományos vagy
prevenciós gyakorlatok bemutatása mind az orvosszakma, mind az összetársadalom számára
hosszú távú jelentőséggel is bír.
A pszichiátria az orvos szakmák olyan ága, mely sokáig periférián volt kezelve, annak
ellenére, hogy mind a társszakmák, mind a társadalom egészére nézve kulcsfontosságú.
Hazánkban a pszichiátriai szakma sajnos még az orvostársadalom körében jelenleg is
periférián értelmezett. Ez egyrészről megnyilvánul az egyes pszichiátriai ellátóhelyek
infrastrukturális felszereltségében és a mentális egészségügyi prevenciós programok
hiányában. Ennek a hatását egyrészről az ágazatban dolgozók (orvosok, szakdolgozók),
továbbá a páciensek is érzékelik. Mindemellett a mentális betegségekkel küzdő pácienseknek
olyan stigmákkal kell megküzdeniük, mely ellátáshoz való fordulásukat, a terápiához való
hozzáállásukat, továbbá a mindennapi életbe való visszailleszkedésüket is jelentősen nehezíti.
A pandémia még tovább nehezítette ezen sérülékeny csoport mindennapjait. A pandémia óta
jelentősen megugrott hazánkban az öngyilkossági ráta, továbbá Európában elsők vagyunk a
lakosság arányos számított alkoholhasználat zavarral küzdő egyének számában.
A pszichiátria egy speciális területe az addiktológia, melye az egyes szerhasználati zavarokat
és az ún. viselkedési addikciókat foglalja magában. Az addikciók közül az egyik
leggyakoribbnak az alkoholhasználat zavar (AHZ) tekinthető. Az AHZ-val küzdő páciensek
egyrészről az ún. alkohol okozta megvonási szindróma (AMSZ) továbbá az egyes szövődményesen kialakuló neurológiai (polineuropátia) továbbá belszervi (máj cirrózis)
megbetegedések miatt kerülnek az egészségügyi ellátás fókuszába. A korábbiakban említett
stigma, az AHZ-val küzdő páciensek esetén jelentősen elnyújtja az orvoshoz fordulás idejét, a
terápia folytatását és visszailleszkedésüket a társadalomba. Mindezek mellett az alkoholbetegek ellátása során jelentős elmaradásban vagyunk. Az elmúlt évtizedekben már a
napi betegellátási rutint képező különböző tünetbecslőskálák, pszichodagnosztikai eszközök
hazánkban nem elérhetőek. Így a páciensek diagnosztizálása, utánkövetése nem optimális.
Továbbá érdemes hangsúlyozni, hogy ezen tesztek alkalmazása, hazai bevezetése nélkül a
kutatási lehetőségek is korlátozottak.
Összességében, úgy gondolom, hogy a későbbiekben felvázolt tudományos alapokra épülő
innovatív betegellátásba integrálható elképzeléseim megvalósításában nagy segítséget
nyújthat a pályázat elnyerése.
Tudományos / innovációs munka részletezése
Az elmúlt másfél évben tudományos munkám fókuszába az AHZ-val küzdő páciensek
állapotfelmérésére, után követésére alkalmas tünetbecslő skálák és egyéb pszichodiagnosztikai mérőeszközök hazai gyakorlatba történő bevezetése, továbbá az
alkoholdependenciát meghatározó pszichés faktorok (sóvárgás) feltérképezése, valamint a
lehetséges új terápiás eszközök hazai bevezetése került.
A sóvárgás az egyik leghangsúlyosabb pszichés faktor, mely az alkohol-dependens páciensek
betegség lefolyását modulálja. A sóvárgás mérésére két mérőeszköz is alkalmasnak bizonyult
az elmúlt évtizedekben ez az ún. Penn Alkohol Sóvárgás Skála és a Multidimenzionális
Alkohol Sóvárgás Skála. Ezen tünetbecslő skálák hazánkban még nem elérhetőek. Az elmúlt
évben klinikai mintán igazoltuk érvényességüket. A visszaesés megelőzése a legfontosabb a
páciensek ellátása során. Objektív biológiai mérőeszköz erre nem áll rendelkezésre,
ugyanakkor a külföldi gyakorlatban az ún. Alkohol Relapszus Kockázati Skála egyrészről a
relapszus rizikóbecslésére és annak pszichés összetevőinek vizsgálatára alkalmas, ennek
érvényességét szintén igazoltuk. Ide vonatkozó munkáinkat eddig az Európai
Neuropszichofarmakológiai Társaság, a Magyar Pszichiátriai Társaság kongresszusain
mutattuk be.
Mindemellett az AHZ szűrése és diagnózisa az egyik legfontosabb prevenciós célzatú feladat,
mely jelentősen csökkentheti az alkoholdependencia igen magas (10%) prevalenciáját. Az
AHZ szűrésére az Alkoholhasználat Zavarainak Szűrőtesztje (AUDIT) áll rendelkezésre,
mely diagnosztikus céllal is használható, ugyanakkor az ún. Severity of Alcohol Dependence
Questionnaire (SADQ) alkalmasa betegség részletes összetevőinek vizsgálatára. A SADQ
hazánkban még validálva nincs, ezt az elmúlt egy évben elvégeztük.
A fenti kérdőívek hazai bevezetése lehetővé teszi a mindennapi betegellátó munka
minőségének javítását továbbá lehetőséget biztosít az AHZ-t meghatározó pszichés tényezők
feltárására.
Klinikánkon az általam vezetett 2-es Pszichiátriai Osztály döntően alkohol-dependens
páciensek ellátására specializálódott. 2023 szeptemberétől az Osztályhoz tartozó
Addiktológiai Szakambulancián pszichológus munkatársaimmal egy új diagnosztikai
rendszert vezetettünk be. A páciens érkezésekor egy komplex tesztcsomagot kap, mely
alkalmas az alkoholhasználat zavar kockázatának (AUDIT), annak súlyosságának (Addikció
Súlyossági Index), az esetlegesen fennálló pszichiátriai társbetegségek (szorongás és depresszió) feltárására. A tesztcsomag felvételét és kiértékelését követően kerülnek a
páciensek a vizsgáló szakorvoshoz, aki a vizsgálat során észlelt klinikai kép és előzményi
adatok birtokában komplex kezelési tervet tud felállítani. Ismételt találkozáskor, a
tesztcsomag kiegészül a sóvárgás mérésére alkalmas diagnosztikai eszközökkel. Ezen
gyakorlat a fekvőbetegosztályon is emisszió előtt megvalósul, így a következő ambuláns
találkozáskor nyomonkövethető, teljes képet kapunk a páciens állapotáról.
Az AHZ szűrésére és az AHZ-val diagnosztizált páciensek utánkövetésére alkalmas
kérdőívekből két mobil- és tablet alapú szoftver elkészítésén dolgozunk, mely a prevenciót, az
ellátást és a kutatási tevékenységeket fogja segíteni a jövőben.
Az AHZ kezelésére számos módszer áll rendelkezésre. A gyógyszeres kezelést illetően a
naltrexon, a diszulfiram és egyes antiepileptikumok (pl. topiramát) közül választhatunk. A
nem gyógyszeres kezelések magukban foglalják a kognitív-viselkedés terápiát, az egyes
csoportterápiákat (pl. anoním alkoholisták) továbbá az elmúlt években a virtuális valóság
(VR) alapú technikák is az érdeklődés fókuszába kerültek.
A Barcelónai egyetem által kifejlesztett ALCO-VR szoftver hatékonyságát az elmúlt években
bizonyították. Munkacsoportunk felvette a kapcsolatot Prof. José Guitterez Maldonado
kutatócsoportjával, akik az ALCO-VR kifejlesztését és validálását végezték
Spanyolországban. Maldonado Professzorékkal kötött megállapodásunk szerint a szoftvert
magyar nyelvre lefordítottuk és jelenleg annak validálását végezzük. Jelenleg
Magyarországon kívül, Hollandiában és az Egyesült Államokban zajlik a szoftver validálása.
Az ALCO-VR program egyrészről alkalmas a páciens sóvárgásának feltérképezésére,
másrészről terápiás hasznossága is bizonyított. Kognitív-viselkedés terápiával összevetve az
ALCO-VR hasonlóan hatásosnak bizonyult a relapszus megelőzésében. Jelenleg zajló
vizsgálatunkban kontroll és alkohol-dependens egyének bevonásával vizsgáljuk a
dependencia súlyossága, a sóvárgás mértéke és az egyéb pszichiátriai tünetek (szorongás,
depresszió) összefüggéseit az ALCO-VR szoftver segítségével. Így annak validálását is
elvégezzük, amellett, hogy a sóvárgást sóvárgás-indukció mentén is vizsgáljuk. Mindemellett
vizsgálatunkban a páciens testhőjét, bőrellenállását és kardiovaszkuláris paramétereit is
monitorozzuk a vizsgálat közben.
Összefoglalva elmondható, hogy a jelenleg is zajló kutatásaink és az ehhez kapcsolódó
betegellátási gyakorlatunk alapjaiban alakítják át a hazai alkohológiai ellátást.
Távlati tervek
Az AHZ korai felismerése, kialakulása esetén a páciensek szoros után követése
kulcsfontosságú. Tekintettel, hogy hazánkban kimagasló az AHZ-val küzdő lakosok aránya az
alkohológia területének fejlesztése az egyik elsődleges feladat a mentális egészségügyben.
A szűrésre (1) és a diagnózisra (2) alkalmas szoftvereink nagyban megkönnyítik majd mind a
szakmában, mind a társzakmákban dolgozó Kollégák munkáját és remélhetőleg hosszú távon
segíti a kockázatos alkoholhasználó lakosok felismerését továbbá a már AHZ-val küzdő
páciensek gyógyulását.
A prevenció és a diagnosztika mellett az ALCO-VR szoftver validálásával egy olyan terápiás
beavatkozással szélesedik a nem-gyógyszeres beavatkozások területe, mely költséghatékony
és hatásos. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetemen első, az országban második VR labor
kialakítása zajlik Klinikánkon, vezetésemmel. A későbbiekben a labort más pszichiátriai
betegségek (pl. szkizofrénia, evészavar) és egyéb nem pszichiátriai betegségek (pl.
kardiovaszkuláris megbetegedések, neurodegeneratív megbetegedések) számára is elérhetővé
szeretnénk tenni.
