Klinikai és tudományos pályafutásom során számos területen értem el kutatócsoportommal eredményeket, melyek közül kiemelkednek az ischaemiás agyérbetegségek prevenciója területén elért erőfeszítéseink.
Megállapítottuk, hogy a stroke kialakulása és ismétlődésének kockázata, egyebek mellett, a vérlemezkék fokozott reaktivitásával, illetve a trombocita aggregáció gátló (TAG) kezelésre adott elégtelen válasz (non-responder) jelenségével áll összefüggésben. Emellett részletesen elemeztük a stroke immunológiai aspektusait. Kutatásaink eredményeként innovatív megközelítéseket akartunk bevezetni a mindennapi diagnosztikai repertoárba, mely idővel a terápiás gyakorlatban is változásokat hozhat. Ezek az eredmények nemcsak a tudományos közösség számára jelenthetnek újdonságot, hanem közvetlenül javíthatják a betegek életminőségét és túlélési esélyeit. Legfontosabb eredményeinket a CLINICAL CHEMISTRY AND LABORATORY MEDICINE, JOURNAL OF STROKE AND CEREBROVASCULAR DISEASES, JOURNAL OF NEUROCHEMISTRY, JOURNAL OF NEUROINFLAMMATION, FRONTIERS IN NEUROLOGY és az INTERNATIONAL JOURNAL OF MOLECULAR SCIENCES című folyóiratokban közöltük le.
Az „open innovation” szellemében mindig kiemelt figyelmet fordítottunk a tudományos közösség építésére is. Kollaborációt kezdeményeztünk a Semmelweis Egyetem, a University of Southern-Denmark, Fondazione Policlinico Universitario A. Gemelli-IRCCS, valamint a Tel Aviv Sourasky Medical Center kutatóival.
Életrajzomból kiemelném utánpótlás nevelő tevékenységemet:
Legfontosabb tudománymetriai adatok, közlemények:
JÓ GYAKORLAT BEMUTATÁSA
A PTE Idegsebészeti Klinika Neurointervenciós Laborjában évente több, mint 350 stroke trombektomia történik. A sikeres rekanalizáció ellenére sajnos a betegek kb. 40%-a nem profitál a beavatkozásból, vagyis súlyos tünetei maradnak. Ezért a mikrocirkuláció zavara lehet felelős. A másik probléma, hogy a recidív iszkémiás epizódok éves előfordulási gyakorisága a prevenciós stratégiák ellenére kb 5%. 2014-ben kiadott AHA/ASA irányelv alapján a szekunder prevencióban kiemelt fontosságú az adekvát trombocita aggregációgátló (TAG) kezelés (I.A ajánlás). Jelenleg négy, FDA által engedélyezett aggregáció gátló gyógyszer érhető el az agyi vaszkuláris események megelőzésére: aspirin, ticlopidin, clopidogrel, aspirin-dipyridamol. Ezek a gyógyszerek a stroke/miokardiális infarktus/halálozás kialakulásának relatív rizikóját mintegy 22%-kal képesek csökkenteni. Vérlemezke funkciós vizsgálatokkal kimutatható, hogy a clopidogrel vagy aspirin (ASA) monoterápiában részesülő betegek jelentős hányadában gyógyszer rezisztencia vagy ineffektivitás észlelhető (ASA szedőkben 43%, clopidogrel monoterápia esetén 35%). A jelenséget trombocita aggregációgátló (TAG) kezelés ellenére fennálló magas reziduális trombocita reaktivitásnak (high-on-treatment platelet reactivity, HTPR) hívjuk, mely jelentős trombotikus esemény kockázatot hordoz (RR=1.81, 95%CI: 1.30-2.52; p<0.001). Innovációnkban ennek a problémának a megoldására kívántunk fókuszálni. Vérlemezke funkciós tesztek alapján az ex vivo HTPR prevalenciája kardiovaszkuláris betegekben a választott TAG terápia szerint különböző: aspirin monoterápia: 3-62%; clopidogrel monoterápia: 8-61%; dipyridamol+aspirin: 56-59%.
Kutatásunk célja, a HTPR betegek szűrése egy új módszerrel (trombocita antiszedimentációs ráta, TAR).
A trombocita antiszedimentációs ráta (TAR, mely egy saját fejlesztés) predikciós erejét, az irodalomban jelenleg kutatás tárgyát képező egyéb markerekkel is összehasonlítottuk: (i) a keringésben mérhető vérlemezke eredetű mikropartikulumok (PMP) számának meghatározásával; (ii) a vérlemezke eredetű keringő miRNS (miR-126-3p illetve miR-223-3p). A klinikai gyakorlatban a TAG terápia ex vivo effektivitásának (responder vs. non-responder) mérése, az elektromos impendanciaváltozás elve alapján működő aggregometria (Multiplate™, Roche) segítségével történik, mely az ára miatt kevés centrumban érhető el. Fejlesztésünk célja, hogy a TAR gyakorlati információs értékét teszteljük önmagában és egyéb gépi vérlemezke paraméterekkel (pl. high-immature platelet fraction, H-IPF, PMP illetve miRNS) kombinálva a fokozott trombotikus kockázattal élő post-stroke betegek elkülönítése szempontjából. Újszerű megközelítésünk segíthet a kevés helyen elérhető Multiplate vizsgálat kiváltásában és a személyre szabott TAG terápia (helyes dózis és optimális hatóanyag) kidolgozásában, mely effektívebb stroke prevenciót és egyúttal jobb életminőséget biztosíthat.
A TUDOMÁNYOS MUNKA ÚJSZERŰSÉGÉNEK, TÁRSADALMI ÉS SZAKMAI JELENTŐSÉGÉNEK BEMUTATÁSA
Történeti háttér (timeline):
a vérlemezkék mozgásának kvantitatív jellemzése → trombocita antiszedimentációs ráta (TAR)
Eddigi preklinikai és klinikai eredményeink rövid összefoglalása:
Dr. Ábrahám Hajnalka felvételei.
Vérlemezke AFM képek (A, alsó frakció; B, felső frakció, C, vérlemezkék volumene és D, magassága):
Dr. Hársfalvi Jolán felvételei.
PILLÉREINK
a) BETEGELLÁTÁS
A Dél-Dunántúli stroke ellátás mögött egy jelentős centrum áll. Egy multidisciplináris teamet kell látni, mely magába foglalja az alapellátást, prehospitalis (OMSZ) és kórházi (sürgősségi betegellátás, stroke osztály, képalkotó klinika, intervenciós radiológia/idegsebészet, aneszteziológia és intenzív terápia és neurorehabilitáció) ellátást, valamint az a komplex rendszer mely a beteget segíti visszailleszteni a családjába és a társadalomba. Ez utóbbi talán a leggyengébb pillér, ami jelentős fejlesztést igényel, de ameddig ez létrejön addig tennünk kell valamit, hogy az új stroke esetek számát csökkentsük. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központban a korábban felsorolt számos klinika és intézet közötti szoros kapcsolat az utóbbi 10 év eredménye. A strukturált stroke adatbevitel pedig már egy éve zajlik, melynek auditálása pontosan meg fogja mutatni, hogy milyen egészség nyereség mutatóval rendelkezünk. Ez lehetővé tudja tenni a nemzetközi összehasonlítást. A betegellátáshoz a megelőzés is szorosan hozzátartozik. Ezért helyeztük a hangsúlyt a szekunder stroke prevenció minőségének javítására és indítottuk el a személyre szóló terápiás stratégia kialakítását.
b) TUDOMÁNY
A bevezetőben felsorolt ischaemiás stroke kapcsolt cikkeink mellett a subarachnoidalis vérzésben szenvedőkben kialakuló leggyakoribb stroke-szerű szövődmény, a „delayed cerebral ischemia” (DCI) kutatására is kiterjesztettük új módszereinket. Így az MTMT adattár alapján a témában több, mint 50 angol nyelvű szakcikk, valamint 1 angol nyelvű könyvfejezet jelent meg. Ezen közlemények 80%-át impakt faktorral rendelkező folyóiratban publikáltuk. Ezek összesített IF-a 103.418. Valamennyi közleményünk klinikai kutatásokból született. A kollaborációs képességét jól mutatja, hogy ezek neves külföldi és hazai intézetekkel, illetve kutatókkal készült közös publikációk. Ezen eredmények nem csak a Tanszékünk, hanem az egyének számára is kimagasló lehetőséget biztosítottak.
A COVID-19 kutatásában 8 közleményünk jelent meg, ezek összesített IF:36.368, mellyel ott voltunk hazánk legaktívabban publikáló COVID-19 kutató központjai között.
c) OKTATÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
A COVID alatt kialakított Intenzív Tudományok Online – Mindenkinek (ITO-M) webinar sorozat vendége voltam. Emellett az Orvosi Innovációk podcast sorozat 3 adásában is igyekeztünk közérthető formában bemutatni eredményeinket, hangsúlyozva a prevenció fontosságát (PTE honlap: https://pte.hu/hu/podcast/orvosi-innovaciok; Spotify: https://open.spotify.com/show/5FRaPaZr7LbHK9rV9XIaHD?si=7be17b3ec5d04c0a). Ezek az ApplePodcast listán sokáig vezető helyet foglaltak el.
Nemzetközi szinten is igyekeztünk kilépni és közérthető módon elmondani üzenetünket. Egy angol nyelvű könyvfejezet (Molnar, Tihamer ✉; Csecsei, Peter: Prevention of Non-Cardiogenic Ischemic Stroke: Towards Personalized Stroke Care. In: Dehkharghani, Seena (szerk.) Stroke. Brisbane, Ausztrália : Exon Publications (2021) pp. 133-147.) illetve egy egészségügyi menedzsmenttel foglalkozó lapban jelentettünk meg információs anyagot (Molnár, Tihamér: Secondary Prophylaxis of Stroke from a Multidisciplinary Perspective (2021), Asian Hospital & Healthcare Management).
Mindig az a gondolat vezérelt bennünket, hogy korrekt tudományos ismeretek egységes, felelősségteljes kommunikációja megalapozhatja egy ország egészségügyi állapotának javítását.
