Bemutatkozás, motiváció
2000-ben végeztem a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán. 2003-ban a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, Sopronban gyógyszerész- közgazdász, egy évvel később egészségügyi menedzser végzettséget szereztem. 2007-ben a Szegedi Egyetemen szakvizsgáztam gyógyszer-hatástanból. Egyetemi diplomám megszerzése után az Organon, majd a GSK gyógyszercégeknél dolgoztam sales, marketing és projekt menedzsment területeken. 2012-től patikai gyógyszerész vagyok, kezdetben beosztott, majd közel 10 éve a budapesti Vezér Gyógyszertár személyi jogos vezetője. Részt veszek a Magyar Gyógyszerészi Kamara Etikai bizottságának munkájában, már a 2. ciklusban. 20 éve a MGYT tagja vagyok, ahol korábban a Gyógyszerügyi Szervezési és Közigazgatási Szakosztály vezetőségi tagjaként is tev ékenykedtem. Önkéntesként a szülőfalum, Várkesző alapítványának kuratóriumi elnöki pozíciójában igyekszem a településért dolgozni.
Motiváció:
A beteg kommunikáció esetén elsősorban idős elesett betegekkel történő beszélgetésre gondolunk, én azonban két olyan korosztály felé irányuló kommunikációt mutatnék be, amely kevésbé kerül előtérbe a gyógyszertári gyakorlat során: a középiskolás korosztály és az óvodások. Miért fontosak ők? Mert belőlük kerülnek majd ki a jövő gyógyszerészei! Szinte nincs olyan területe a szakmánknak, ahol ne küzdenénk minőségi munkaerőhiánnyal. Jó lenne minél több fiatallal megismertetni a szakmánkat, hogy egyre többen válasszák ezt az érdekes, folyamatos fejlődést kívánó hivatást. A modern technológiák a robotika és a mesterséges intelligencia pedig újabb lehetőségeket és kihívásokat hozhat, valószínűleg újabb kompetenciákra is szüksége lesz a jövő gyógyszerészének.
Emellett a fiatalok és a gyerekek egészségtudatos edukációjára is hangsúlyt fektetek, a fiatalok célcsoportját nem könnyű elérni a gyógyszertárban, így érdemes megragadni minden alkalmat, amikor lehetőség adódik rá. Szívesen belecsempészek ismereteket akár egy pályaválasztási nap adta lehetőségbe, vagy csatlakozom egészségnapokhoz.
A jó gyakorlat bemutatása
Gimnáziumban
Az ötlet onnan indult, hogy a régi gimnáziumomból megkerestek, hogy pályaválasztási napot szerveznek. Szeretnének korábbi diákokat meghívni, hogy mutassák be a szakmájukat. Az iskolában természettudományos osztályok is működnek, így a természettudományok területén dolgozókra kifejezetten számítanak. Én örömmel elfogadtam a meghívást, hiszen remek lehetőségnek láttam a hivatásom bemutatását, emellett egy kis edukációt is belecsempészhettem a mondanivalómba.
A célom a középiskolásoknál:
5 db 35 perces órát kellett tartanom a gimnáziumban, a diákok a számos bemutatkozó szakma közül öt előadáson vehettek részt. Szerettem volna, ha minél több fiatal érdeklődik, ezért vonzó vázlatcímeket kellett találnom, hiszen azok alapján tudták kiválasztani a számukra érdekesnek ígérkező előadást. Azt is elhatároztam, hogy közvetlen, nyitott hangulatot fogok teremteni, ahol a fiatalokat be tudom vonni a beszélgetésbe, játékokkal, feladatokkal. Érdekesen, fiatalosan, szerettem volna bemutatni a szakma színességét, amely a diákok számára is emlékezetes. Emellett fel akartam használni a lehetőséget arra is, hogy kicsit edukáljam is őket. Természetesen praktikus tanácsokkal is el kívántam látni a diákokat a gyógyszerészi pályaválasztással kapcsolatban (hol tanulható, felvételi követelmények, plusz pontok, végzés utáni lehetőségek)
Varjúháj, békanyál… egy kis boszorkányság? Avagy mi is a gyógyszerészet?
Hányszor láttuk a filmekben, hogy a boszorka vagy a vajákos asszony mindenféle rettenetes alapanyagot tartalmazó gyógyító főzetet készít hatalmas üstben: varjúnak a hájából, kutyának a tejéből, békának a nyálából, ördögnek a karmából. Ha egy kicsit utánajárunk, rögtön kiderül, hogy nem is volt annyira rettenetes a dolog, hiszen ezek mind-mind növények népies nevei (fotókon meg is mutattam őket) Megkérdeztem a diákoktól is, hogy mi jut eszükbe a gyógyszerészetről. Egy kis labdát odadobtam valakinek, az mondott egy dolgot a gyógyszerészetről, aztán tovább dobta a labdát és a következő diák is megfogalmazott valamit lehetőség szerint olyat, ami korábban nem hangzott el. Végül kiegészítettem a gyógyszerészet azon ágaival a listát, amelyekről nem esett szó vagy nem annyira köztudottak. Ezzel is feltárva a szakma sokszínűségét.
Fűben fában orvosság, kis dózisban gyógyszer nagy dózisban méreg
Ismertebb növényi drogokat, gyógyteákat adtam körbe, ki kellett találni melyik mi lehet.
Ahol kellett kicsit segítettem, és ügyesen kitalálták, sőt sokan azt is tudták mit mire használunk. Felhívtam a figyelmet néhány gyógyszer- élelmiszer- gyógynövény interakciókra, amelyről jó, ha hallanak. Beszéltünk olyan mérgező gyógynövényekről, amelyek gyakran az utcákon, kertekben is megtalálhatók, és kifejezetten veszélyesek a kisgyermekekre (pl.: ha a termésüket elfogyasztják) és olyan gyógynövényekről is, amelyek gyógyszer alapjául szolgálnak, kitérve a magyar vonatkozásokra is.
Kutatástól a felhasználásig, a gyógyszer útja
Amíg a hatóanyag felfedezésre kerül és gyógyszerré válik, és amíg a gyártásból a felhasználóhoz kerül hosszú utat tesz meg időben és térben. A gyógyszer útjának minden pontján dolgoznak gyógyszerészek (pl.: kutatók, klinikai vizsgálatokat végzők, törzskönyvezők, minőségbiztosítók, gyártók, nagykereskedők, patikusok, kórházi gyógyszerészek, ellenőrzők, finanszírozók és még számos területen). Végig tekintettük a kevésbé ismert gyógyszerészeket foglalkoztató területeket is.
A patikai laboratórium rejtelmei
Itt néhány patikában használatos alapanyagot, eszközt adtam körbe és megpróbálták kitalálni mi lehet, és mire használjuk. pl.: paraffin-gyertya-kenőcs. Próbáltuk elképzelni azt is milyen lesz a jövő patikája és mivel foglalkoznak majd a gyógyszerészek, igazán színes új világ rajzolódott ki a fejekben (pl.: a betegek nem jönnek gyógyszertárba, hanem videochat-en megbeszélnek mindent a gyógyszerésszel, akik a felhőből leveszik a felírt gyógyszert, online fizetnek, és drónok viszik házhoz az elkészült csomagot) Valóban sok lehetőséget rejt az online tér.
PatikActivity azaz hogyan értsük (félre) egymást
Egy kis játékra hívtam a fiatalokat, el kellett mutogatni vagy körbe írni egy-egy patikai feladványt, amit kalapból húztak ki (pl.: köhögéscsillapító szirup, vagy a felhőből gyógyszert kiváltani… esetleg gyógyszerkiadó robot) A bátor jelentkezők választhattak egy-egy ajándékot is, ami a gyógyszertári alapanyagok (részben vagy egészben) felhasználásával készült (illatgyertya, fürdőgolyó, fehér csoki…)
Néha a gyógyszertárban is szövegfoszlányokból kell összeraknunk az információkat és kitalálni mire is gondolhat a beteg (vásárló) ilyenkor a sok-sok irányított kérdés segíthet a probléma feltárásában és a megoldás megtalálásában. Átbeszéltük a fiatalokkal mire kell figyelni a patikai kommunikációnál mit kell mindenképpen elmondani egy vásárlásnál, gyógyszer kiváltásnál a tára mögött álló szakembernek pl.: érzékenységek, szedett gyógyszerek, betegségek stb. Kitértünk arra is, hogyan lehet gyógyszert kiváltani. (pl.: mi szükséges a kiváltáshoz)
Hitek és tévhitek
Felsoroltam néhány állítást, és el kellett dönteni igaz, vagy hamis. (pl.: rakjunk-e tejfölt az égésre, vagy túladagolhatók-e a vitaminok?)
Hogyan tájékozódjunk az információtengerben, ne higgyünk el mindent, forduljunk gyógyszerészhez, orvoshoz, aki segít eligazodni. Ha már internet, keressük meg a hivatalos oldalt (pl.: OGYEI-NNGYK- minden gyógyszer betegtájékoztatója elérhető, ha már blog olvassuk pl.: a ködpiszkálót stb.) De fontos, hogy használjuk is a modern új lehetőségeket, akár telefonos applikációról, vagy telemedicinális segédeszközről van szó, csak legyünk körültekintőek.
Miből lesz a cserebogár- avagy hogyan lettem gyógyszerész?
Elmeséltem hogyan jutottam nyelvi tagozatos diákként a laboratóriumok közelébe és a természettudományok bűvöletébe.
Mi leszek, ha nagy leszek? Hogyan és miért legyél Te is gyógyszerész?
Itt megbeszéltük hol és kik oktatják a gyógyszerészeket, mennyi idő a képzés, melyek a felvételi követelmények, plusz pontok, doktori cím stb. Foglalkoztunk azzal, hogy hiányszakma, a kereseti lehetőségekről, hogy milyen lehet egy modern gyógyszergyárban dolgozni, vagy épp kutatóként esetleg kórházi gyógyszerészként tevékenykedni, szó esett a külföldi lehetőségekről, monitorozásról. Az újdonságokról, amelyek a modern technológiák megjelenésével a gyógyszerészetben is új irányokat hozhatnak pl.: hatóanyagkutatás a mesterséges intelligencia bevetésével, vagy gyógyszeres terápiák valós idejű monitorozása otthoni körülmények között, amelyet internet alapú kapcsolat segítségével távfelügyel a gyógyszerész és még sok jelenleg elképzelhetetlennek tűnő izgalmas kihívást.
Az óvodás korcsoportban
Célom az óvodásoknál: Játékosan bemutatni a patika és a gyógyszerek világát, hangsúlyt helyezni a veszélyekre és azok elkerülésére.
A szomszédos óvodából megkérdezték az óvónők, bejöhetnének-e egy alkalommal körbe nézni a gyógyszertárban? Természetesen szívesen fogadtam őket, de felvetettem mit szólnának, ha kicsit bele is kóstolhatnának gyógyszerészetbe? Persze örömmel fogadták.
Remek volt hallgatni ahogy az apróságok szinte egymás szavába vágva hadartak el minden fontosat, gyorsan összefoglaltam, miért kell csendben lenni, nem szaladgálni, türelmesen sorban állni.
Aztán megbeszéltük a patikalátogatás szabályait, csak azokhoz a dolgokhoz szabad hozzányúlni, amelyeket megengedek, de bátran kérdezhetnek is bármikor.
Megvizsgáltuk a laboratórium eszközeit, hogy mit mire használunk (manipulátor, patendula) néhány standedénybe bepillantottunk, és megpróbáltuk kitalálni mit készítünk a benne található anyagból.
Aztán megkérdeztem kinek készült már gyógyszer a patikában és mi volt az. Gyorsan össze is szedtünk párat: orrcsepp, kenőcs, kúp…
Aztán megtanultunk helyesen szagolni gyógyszertári anyagokat, majd meg is próbálták kitalálni milyen illóolaj lehet az üvegben és hol érezhettünk már ilyen illatot.
Belecseppentettem kenőcsbe az illóolajokból, és minden óvodás megkeverhette az illatos kenőcsöt, sőt azt is megmutattam milyen irányba keverjük mi itt a gyógyszertárban a krémeket.
A végére maradt a legizgalmasabb, mindenki, aki szeretett volna megpróbálhatott kúpot gyúrni. Megmutattam, hogy kell formázni, ezután a gyerekek remek kis kúpokat alkottak az előre elkészített kis hengerekből, aki akart, akár többet is.
A gyakorlat társadalmi és szakmai jelentősége
Fiatalok toborzása gyógyszerésznek
A minőségi munkaerőhiány szinte minden gyógyszerészeket foglalkoztató területen érezhető. Az is látszik, hogy rövidtávon és magától ez nem fog megszűnni. Tapasztalhatjuk, hogy sokan válnak pályaelhagyókká is, hiszen aki valójában nem gyógyszerész akart lenni, nem biztos, hogy hosszútávon kitart a szakmában. Szerintem nekünk meg kell találni azokat a lelkes fiatalokat, akik valóban gyógyszerészek akarnak lenni, viszont ehhez el kell jutnunk hozzájuk, hogy be tudjuk mutatni nekik a hivatásunk változatosságát.
Dános Béla professzor Úr mondta egyszer nekem egy növénytani kiránduláson, hogy kicsit irigyli a gyógyszerészeket, mert mi a természettudományok teljes palettájával foglalkozhatunk. Milyen szép gondolat, addig ez nem jutott eszembe, de valóban minden személyiségtípus megtalálhatja a helyét, aki felfedezni akar, aki tanítani, aki segíteni, vagy rendszerben gondolkodni, kereskedni, minőséget felügyelni, emberekkel, növényekkel, állatokkal foglalkozni stb. A hivatásunk bemutatására kiváló lehetősége van minden gyógyszerésznek. A patika mellett biztosan van egy iskola vagy óvoda, esetleg gimnázium, ahol szerveznek egészségnapot, vagy patikanapon szervezetten különböző miniprogramokat tarthatunk a gyógyszertárban a különböző fiatal korosztályokat meghívva. De meg is érdeklődhetjük a közeli középiskolában, hogy szerveznek -e pályaválasztási napot, és bemutatkozhatunk-e? Szerintem szívesen fogadnának. A diákok nyitottsága pedig adott, ha egy izgalmas témához kapcsolódhatnak.
Nekem például az is vonzó volt a gyógyszerészetben, hogy vidéken, akár egy kis településen is végezhető, és nem kell feltétlenül nagyvárosba költözni (ugyan most Budapesten élek!) Sokszor a kollégáknak remek szemük van ahhoz, kiből lehetne jó gyógyszerész vagy szakasszisztens, érdemes a fiatalokat kicsit terelgetni is, hiszen nagyon sokszor a diákok maguk sem tudják milyen szakmát válasszanak, mi illik hozzájuk.
Legyünk bátrak és lépjünk ki a gyógyszertár falai közül, keressük meg a leendő legjobb szakembereket!
Aztán persze fontos, hogy jövőképet is tudjunk mutatni. Enélkül hiába a végzett gyógyszerész, könnyen más területen próbál szerencsét.
A másik küldetésem a fiatalok edukációja
Valljuk be, mindenkiből nem lehet gyógyszerész vagy gyógyszertári szakasszisztens, de ez nem is baj. Viszont minden fiatal előbb utóbb egy-egy megfázás vagy apróbb betegség miatt felkeresi a gyógyszertárat. Sokszor tapasztaljuk a felnőtteknél, hogy nem mindenki tudja hogyan illik viselkedni a gyógyszertárban. Nem feltétlenül a saját hibájából, hiszen lehet, hogy senki nem tanította meg erre, viszont a kollégák egyértelmű tiszteletlenségnek érzékelik, és ez feszültséget okoz. Ezért eldöntöttem felkarolom ezt a témát a diákok és gyerekek körében és megtanítom őket a legfontosabbakra. pl. miért nem illik telefonálni, vagy hangosan nevetgélni stb. a patikában várakozás közben. Természetesen soha nem kioktatva próbálom fejleszteni őket, hanem jóindulattal elmagyarázva, azt sokkal könnyebben a sajátunknak érzik.
A hatékony patikai kommunikációban is igyekszem segítséget nyújtani. Szeretném megtanítani a fiatalokat arra, melyek azok a legfontosabb információk, amelyeket el kell mondani, ha gyógyszert vásárolnak majd a későbbiekben: pl.: kinek viszi, van- e más betegsége (cukorbeteg), szed-e más gyógyszert rendszeresen, érzékeny-e laktózra vagy másra, hogy ezek ismeretében a szakember a legjobb lehetőségeket ajánlja. Hatékony és összeszedett információ átadás esetén lerövidíthető a gyógyszertárban töltött idő is.
Szintén gyakori konfliktusforrás, hogy miért kell fényképes igazolvány a gyógyszerek kiváltásához, aztán amikor van lehetőség elmagyarázni az okokat a többség megérti, de erre nincs mindig idő és energia a gyógyszertárban. Jó lenne, ha sikerülne megtanítani a következő generációt a fentiekre, és a jövőben természetes lenne mindenki számára.
A küldetés adott, ha egyre többen élünk vele, a társadalmi haszna is érzékelhető lesz! Ha a konfliktusforrásokat tudjuk csökkenteni, az betegnek, szakembernek egyaránt jó lesz, hiszen a beteg toleráns, nyugodt szakembertől kap segítséget, a szakemberek közül pedig kevesebb kiégett pályaelhagyó lesz, és ez is segíti a munkaerőhiány csökkenését.
A gyerekek és a fiatalok edukációja azért is kiemelkedően fontos, hiszen ebben a korban a legfogékonyabbak új ismeretek megszerzésében, és ha tudatos, egészségükért felelős személyeket tudunk nevelni, akkor az mind egyéni, mind társadalmi szinten hasznos lehet.
Összefoglalás
Érdemes keresnünk és megragadnunk a lehetőségeket, hogy megszólítsuk a fiatalokat, hiszen sokszor ezek a véletlen találkozások indítanak el valakit rákkutatónak, vagy éppen arra, hogy a helyi patikában szeretné megtalálni a hivatását. Ha megkérdezik milyen lesz a jövő gyógyszerészete? Egy biztos, hogy sok minden változni fog, rengeteg új, és modern lehetőséggel. Amíg a változást mi magunk is fejlődésnek, kihívásnak és lehetőségnek fogjuk fel, addig lehetünk frissek a szakmánkban!