Kaposvári érettségi után a Pécsi Orvostudományi Egyetemet végeztem el, 1984-ben diplomáztam.
A Pécsi Orvostudományi Egyetem I. Sebészeti Klinikáján kezdtem gyakornoki éveimet- ahol már korán az érsebészeti csapathoz szegődtem. 1988-ban sebészeti, majd 1991-ben érsebészeti szakvizsgát tettem.
A korai időszakban már a klinikai kutatás területén a Hemorrheologia és a végtagmentés lehetőségei érdekeltek- mely témában 2002-ben Phd fokozatot értem el.
Végig járva az érsebészet fokozatait, a vénás sebészet felé fordultam, mert a krónikus sebek- és a lábszerfekély megoldását ezekben a beavatkozásokban láttam. 2005-ben elvégezhettem -elsőként az országban-az ún. Endovénás Lézer Ablációt.
E technika megismerése és finomítása lehetőséget adott egy teljesen új gondolkodásmód gyakorlati alkalmazására. Ezzel párhuzamosan a cukorbetegek számára rettegett végtagvesztéshez vezető lábsebek gyógyítására koncentráltam. Részt vettem a Richter Gyógyszergyár Curiosin-Curiosa -seb gyógyító gél klinikai kutatásaiban és az ismeret-terjesztő kampányukban is. A diabetes-láb szindróma prevenciójáról és gyógyításáról 6 zsebkönyvet írtam és szerkesztettem. Ebből a tudásanyagból készítettük el a MEROVA terápiás protokollt, ami a később kifejlesztett Végtagmentő applikációnak részbeni szakmai alapját adja. 2022-ben az Érbetegségek folyóirat szerkesztősége nekem ítélte az év legjobb publikációja kitüntetést.
Az innováció akkor hasznos, ha az a beteg esélyeit javítja és az ellátó orvos munkáját is segíti. Azt gondolom, hogy minden olyan újítás, fejlesztés, innováció, ami úgy születik, hogy a mindennapi munkánk során elgondolkodunk - miként lehetne jobban, biztonságosabban, esetleg egyszerűbben, de mindenképpen optimálisabban eljutni az adott lehetséges gyógyuláshoz- gyógyításhoz akkor is fontos, ha nem lesz történelmi erejű. Mert reálisan része- lépcsőfoka lehet egy tökéletesebb rendszernek.
A munkám során a pályázatban is bemutatott innovációs törekvéseim minden szempontból-úgymint kommunikáció, prevenció és mint szakmai előrelépés és fejlődés kérdésében is kézzelfogható eredményt hozott.
A krónikus betegségekben szenvedők rendszeres orvosi ellenőrzése adja a biztonságot, a szövődmények megelőzésének lehetőségét. Az új betegek esetén azonban a rendszerbe kerülés nehézségei miatt valamit tenni kellett. A cukorbetegek lábszövődményei akár hetek alatt is jelentősen rosszabbodhatnak, tehát az első ellátás szakszerűség döntő lehet a végtagmentés szempontjából. A betegek jelentős százalékában a cukorbetegség mellett előforduló vénás keringési betegségek az esélyt tovább csökkentik. (Az európai amputációs statisztikák élén állunk sajnos) A két betegség mindegyikének veszélyes következménye lehet a kialakuló sebek okozta állapotromlás, így ezen krónikus sebek kialakulásának csökkentése céljából fejlesztettük ki a végtagmentő applikációt, ami a sürgősen bajba került betegek ellátásának támogatása mellett a prevenciót is nagymértékben segíti. Azonban azt is látni kell, hogy nem elegendő a betegek támogatása, valamint az ellátói oldalon sem lehet mindenki specialista - így a beteg orvos kommunikáció mellett az orvosi applikációs felülettel a kollégák munkáját is segíteni kívánjuk. Így a betegek elérése sokkal effektívebb, és már több mint 14 ezer beteg használja az applikációt.
A fejlesztés korai szakaszában az applikációt fejlesztő egyik informatikus kolléga a képek elemzésekor hasonlóságot vélt felfedezni a saját hozzátartozója lábával - aki addig nem akart orvoshoz menni, hiszen régebben is begyógyultak a sebei!
A prototípus applikációval elvégezték az érintett otthonában az állapot felmérést és annak eredményével már rá tudták beszélni az illetőt, hogy eljöjjön orvoshoz- így az időben megkezdett szakszerű kezelésnek köszönhetően megmenekült a lába.
A termoműtétek, azaz a hővel végezhető beavatkozások- úgymint Radió-frekvenciás és Lézeres beavatkozások újabb fejezete az Endovénás Microwave Ablatio. A vénás sebészetben a 2005-ben bevezetett lézeres megoldás nagyon stabil tényezője lett a műtéti megoldások választékában. A daganat sebészet eljárásainak ismeretében azonban várható volt, hogy az alacsonyabb hővel is hatásos mikrohullámú technika is teret nyerhet a visszérsebészetben. A több mint egy évtizedes gyakorlatom és a több mint 1500 elvégzett műtét alapot adott arra, hogy elvállaljam a Kínai ECO cég felkérését az eszköz gyakorlati szempontból hatékony és biztonságos működésre való kifejlesztésben. Gyakorlatilag elmondható-, hogy a korai kínai fejlesztések eredményével én végeztem el a Kínán kívüli világban az első mikrohullámú endovénás műtétet. A korábbi tapasztalatok alapján egy biztonságos és már a világ több országában használt eszközt készítettünk - ami még a nagyon elterjedt lézeres technikánál is kedvezőbb eredményeket mutat. A betegek fizikai terhei minimálisra csökkentek, gyakorlatilag nincs lábadozási idő, így a munkájuk és az életük folyamatosan aktív marad, nyomnélküli gyógyulással és jelentősen csökkent recidíva aránnyal.
A vénasebészetben elért eredmények és az új hatásmechanizmussal működő eszköz megismerése felkeltette az érdeklődésemet, hogy a hasonló etiológiájú de más anatómiai szituációban megjelenő aranyeresség esetén is használható eszközre lenne szükség. A korábban általam is használt RF megoldásokat a Lézeres eszközök kiszorították ugyan, de a magas hőmérsékleten dolgozó Lézer eszköz emiatt kicsit komplikált megoldás(védő szemüveg, védelmi eszközök stb). A mikrohullámú eszközök átalakításával kidolgoztam a műtéti instrumentáriumot, és a világon elsőként végeztem az eszközzel aranyér műtétet (Mikrohullámú aranyér kiirtás), melyet követően a hagyományos műtéthez viszonyítotton a betegek felgyógyulási átlag ideje a negyedére csökken és a műtétet ambuláns feltételek mellett is el lehet végezni, mivel nincs a folyamatban reszekció, így nem keletkeznek hegek, amelyek a hagyományos megoldásoknál a legtöbb műtét utáni szövődményt okozzák. A korai klinikai eredményeket a már említett Acta Phlebologica-ban közöltem, a későbbi eredményeket a Magyar Sebészetben publikáltam.
Az applikációt folyamatosan fejlesztjük – a rendelkezésünkre álló forrásokat elsősorban erre fordítjuk - ugyanis az orvos-beteg kommunikáció tovább javítható egy olyan orvosi felülettel, ahol a komplex kezelést igénylő esetekben a több szakmás jelenlét szükséges. Tekintve az orvosok túlterhelt ritmusát szerencsés, ha egy virtuális kerekasztalt körbe ülve tudják a beteg sorsának legkedvezőbb megoldását megvitatni.
Ezt tudjuk segíteni, ha az orvosi felületen a betegadatok jól kezelhetők és a beteggel való kommunikáció mellett, a beállításoknak megfelelően az alarm helyzeteket automatikusan jelzi.
A műtéti technika folyamatos fejlesztése is szükséges. Fontos emellett a műtéti felkészítés megfelelő kommunikálása, melyre már készítettünk animációs kisfilmet (mellékletben) – nem elegendő a megfelelő sebésztechnikai megoldások bevezetése, szükséges a kivizsgálás az után követés fejlesztése, mert ez adja az alapját hosszú távon a prevenció kiszélesíthetőségének - hiszen a beteg bizalom a jó és következetes párbeszéden múlik.
