Sikeres felvételit követően a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvosi karán kezdtem orvosi tanulmányaimat.

Az élettani tanszéken mentoromra és példaképemre találtam Szilágyi Tibor professzor úr személyében, akinek a vezetése alatt a „Vektrokardiográfia háromdimenziós számítógépes modellezése” című munkámmal elhoztam a TDK első díját. Tanulmányi eredményeimnek köszönhetően elnyertem az Amerikában élő erdélyi orvosok: Fodor Péter és Barbara által alapított alapítvány „Awards of Excellence” ösztöndíját. Az egyetem Élettani Intézetében neuro-elektrofiziológiai tematikájú kutatási projektekben vettem részt, ahol agyi „current source density” analízissel foglalkoztunk mélyrehatóan. E témában folytatott munkánkat is díjjal jutalmazták a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Tudományegyetem Tudományos Diákköri Konferenciáján. 2006-ban sikeres államvizsgát tettem, majd ismételten váratlan döntést hoztam: az egyetemi karrier és kutatómunka helyett elhagytam szülőföldemet és Kaposváron szülész-nőgyógyász rezidensnek jelentkeztem. Szakmai ismereteimet Kaposváron és a Pécsi Női Klinikán szereztem. 2010-ben „Elektrofiziológia a szülészetben” címmel, Prof. Dr. Szilágyi András és Dr. Kellényi Lóránd vezetésével PhD aspiráns lettem. 2011-ben a kaposvári Kórház rangos elismerésében részesültem: Arató Miklós díjban, melyet minden évben egyetlen fiatal és ígéretes orvosnak adományoz a szakmai grémium. 2012-ben sikeres szakvizsgát tettem. 2014-ben – fiatal korom ellenére – jelöltek az Astellas díj – „Év orvosa” címre, ahol végül az elődöntőig jutottam. 2016- ban adjunktusi kinevezést kaptam. 2018-ban megszereztem a PhD fokozatot. 2019-ben a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Szülészeti- Nőgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosává neveztek ki – a kórházunk történetének legfiatalabbjaként, alig 37 évesen. 2022- ben a Magyar Nőorvos Társaság Elnökségi Tagjává választottak.

Osztályvezetőként a rám bízott feladat súlya jelentősen megnövekedett. A szülészet-nőgyógyászat igen komoly szakmai erőforrás hiánnyal küzd ma Magyarországon. Az egészségügyi intézmények valósággal harcolnak a szakemberekért és azok megtartásáért. Célom, hogy ebből a közdelemből győztesen kerüljünk ki. Az elmúlt években fiatal, tehetséges és igen motivált kollégák szavaztak bizalmat Osztályunknak, és választották szakmai felkészülésük helyszínéül Kaposvárt. Célom, hogy összetartó és jól felkészült csapatot építsek, és szeretném, ha minden kollégám (orvos és szakdolgozó egyaránt) megtalálná számításait Osztályunkon. Felelősségem súlya azért is nagy, mert nemcsak kollégáimért, hanem a területileg ránk bízott emberek egészségéért és jóllétéért is felelősséggel tartozom. A kaposvári Szülészet épülete az elmúlt években csaknem teljes egészében megújult, és vált így az ország egyik legszebb szülészetévé. Mi pedig igen jelentős erőfeszítéseket teszünk azért, hogy a külsőségeket valódi belső tartalommal, szakmaisággal, emberséggel és szenvedéllyel töltsük meg. Azt, hogy jó úton járunk, mi sem bizonyíthatná jobban, hogy az elmúlt három évben több, mint 30%-kal emelkedett osztályunkon a születésszám. Osztályunk megítélése jelentősen javult a páciensek körében, de szakmaiságban is felhelyeztük Kaposvárt az ország térképére.

A számítástechnika erőforrásainak bevonása az egészségügyi dokumentációba

Rövid vezetői pályafutásom alatt megtapasztaltam, hogy az egészségügy és ezen belül is a szülészet-nőgyógyászati szakma igencsak konzervatív. Furcsa ezt állítani akkor, amikor az új műtéti technikák, műszerek valósággal elözönlik az egészségügyet. Rendszerszintű változást mégis csak kis lépésekben lehet véghez vinni. Nagyon sok kis lépésben. Ilyenek a családbarát szemlélet ajánlásainak meghonosítása, a műtéti és gyakorlati szokáselv kivezetése, a szakmai evidenciák elolvasása, megértése és alkalmazása. Jelen pályamunkában azokat a kis lépéseket szeretném bemutatni Önöknek, melyeket Osztályunkon vezettünk be az egészségügyi dokumentáció strukturálására, egységesítésére és megreformálására a számítástechnika adta lehetőségek bevonásával. A mai kor embere igényt tart a korrekt tájékoztatásra, a szakmai döntések meghozatalában már részt vesz a páciens is(szemben a poroszos szemlélettel, amikor az orvos élet-halál ura volt). Később részletezett okok miatt, az orvos-beteg kapcsolatra szánt/szánható idő igencsak lerövidült, ezért innovatív a kaposvári modell, amikor a számítógép előre betanított sémák alapján rendkívül korrekt, személyre szabott tájékoztatást nyújt a betegnek. Figyelmét nem tereli el fáradság, hangulat, vagy bármilyen más körülmény. A teljes körű, részletes tájékoztatás jelentősen javítja az orvos-beteg kapcsolat minőségét, növeli a bizalmat és az elégedettséget.

Az egészségügyi dokumentáció jelentősége

Az egészségügyi dokumentáció rendkívül fontos szerepet tölt be a betegellátásban és az egészségügyi szektorban általában. A dokumentáció magába foglalja az összes olyan írásos és képi információt, amelyeket az egészségügyi szolgáltatók (orvosok, nővérek, technikusok stb.) rögzítenek az egészségügyi ellátás során.

Az egészségügyi dokumentáció jelentőségét számos érv támasztja alá, úgy mint:

1. Egészségügyi ellátás koordinációja: Az egészségügyi dokumentáció segít az egészségügyi szolgáltatóknak a beteg kezelésének koordinálásában. Az orvosok, nővérek és más szakemberek könnyen hozzáférhetnek a beteg korábbi kezelési előzményeihez és más egészségügyi információkhoz, amelyek segítenek nekik a beteg ellátásában.
2. Betegbiztonság: Az egészségügyi dokumentáció növeli a betegbiztonságot. Az orvosok és más egészségügyi szolgáltatók számára az adatok és a korábbi kezelési előzmények elérhetősége megkönnyíti az orvosi hibák elkerülését és a megfelelő kezelési protokollok betartását.
3. Jogszabályi követelmények: Az egészségügyi dokumentáció létrehozása és megőrzése jogi követelmény az egészségügyi szolgáltatók számára. Az egészségügyi dokumentáció szükséges ahhoz, hogy az egészségügyi szolgáltatók betartsák a HIPAA-t, a GDPR-t és más hasonló adatvédelmi szabályozásokat.
4. Finanszírozás: Az egészségügyi dokumentáció fontos szerepet játszik az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének nyomon követésében és a szolgáltatásokért történő fizetések ellenőrzésében.
5. Adatgyűjtés és elemzés: Az egészségügyi dokumentáció lehetővé teszi az adatok gyűjtését és elemzését, ami segíti az egészségügyi szervezeteket a hatékonyabb és hatékonyabb betegellátás kialakításában és fejlesztésében.
6. Kommunikáció: Az egészségügyi dokumentáció lehetővé teszi a hatékony kommunikációt az egészségügyi szolgáltatók között, és segít a betegekkel való kommunikációban is.

A COVID-19 pandémia hatása az egészségügyi dokumentáció fejlődésére

A COVID-19 pandémia jelentős hatást gyakorolt az egészségügyi dokumentációra világszerte. Az egészségügyi dokumentáció fontos eszköze a járvány megelőzésének és a betegek kezelésének. Az egészségügyi szakembereknek gyorsan és hatékonyan kellett alkalmazkodniuk a pandémia kihívásaihoz.

A COVID-19 járvány alatt az egészségügyi dokumentáció számos módon befolyásolta az egészségügyi szolgáltatásokat és a betegek ellátását:

• Elektronikus egészségügyi dokumentáció elterjedése: A járvány miatt számos egészségügyi intézmény gyorsan átállt a papíralapú dokumentációról az elektronikus dokumentációra. Az elektronikus dokumentáció lehetővé tette a betegadatok gyors és hatékony megosztását az egészségügyi szolgáltatók között, valamint a távoli munkavégzést a szakemberek számára.
• Telemedicina és távoli betegmonitorozás: A COVID-19 járvány miatt az egészségügyi ellátás számos területén bevezetésre került a telemedicina és a távoli betegmonitorozás. Az egészségügyi szakemberek ilyen módon úgy tudták ellenőrizni a betegeket, hogy azoknak nem kellett elutazniuk az egészségügyi intézményekbe.
• Egészségügyi dokumentáció felülvizsgálata: A pandémia miatt az egészségügyi dokumentáció fontossága fokozódott, és az egészségügyi intézmények áttekintették dokumentációs folyamataikat. Az egészségügyi dokumentációban megjelenő adatok pontossága és teljessége még fontosabbá vált, különösen az olyan betegségek kezelésekor, mint a COVID-19, amelyek különösen gyorsan terjednek és súlyos szövődményeket okozhatnak.
• Adatok megosztása a felhőben: A felhőalapú adatmegosztás szintén fontos szerepet játszott a COVID-19 járvány során. Az egészségügyi szakembereknek lehetőségük volt a beteg adatokat a felhőben tárolni.

A COVID-19 pandémia Magyarországon kétségtelenül hozzájárult egy modern egészségügyi információs rendszer, az EESZT (Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér) ki-, továbbfejlesztéséhez és elterjedéséhez. Az EESZT rendszer lehetővé tette az orvosok, egészségügyi dolgozók, kórházak és más egészségügyi intézmények számára azt, hogy az egészségügyi adatokat és információkat gyorsan és hatékonyan osszák meg egymás között. Az EESZT rendszer célja az egészségügyi ellátás minőségének javítása, az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának növelése és a betegbiztonság javítása. Az EESZT rendszer az egészségügyi szakemberek számára egyszerű és hatékony módon biztosítja az adatok elérését és megosztását.

A napjainkban használt egészségügyi dokumentáció hiányosságai

A felsorolt érvek egyértelmű állást foglalnak az elektronikus egészségügyi dokumentáció mellett, mégis kénytelen vagyok egy jelentős hiányosságát feltárni a napjainkban is használt dokumentációs rendszereknek. Az orvosi szoftverek megalkotása során az orvos-szakma által felállított igények túlságosan konzervatívak voltak, és nem tudtak elvonatkoztatni a régmúlt idők dokumentációs igényeitől. Ha belegondolunk, napjaink ambuláns lapjai, kórlapjai csupán abban különböznek az évtizedekkel korábbi dokumentumoktól, hogy most nem kézzel vagy írógéppel írjuk azokat, hanem számítógépen keresztül. A dokumentum – szöveges formátumban – eltárolható valahol az éterben, és igény szerint előhívható akár távolról is, de érdemi adatfeldolgozásra, statisztikai számításokra, komolyabb elemzésekre önállóan nem alkalmas. Az egészségügyi humán-erőforrás hiány, a megemelkedett betegforgalom, az emelkedő adminisztrációs teher együttesen vezet ahhoz, hogy a tényleges orvos-beteg kapcsolatra szánt idő lerövidül. A betegtájékoztatás egy részét kénytelenek lennénk a számítástechnika adta lehetőségekre bízni. A számítógép viszont nem ír egyetlen mondatot sem önállóan. Pedig tudna… A számítógép hallgatásának legfőbb oka, hogy az információt „szöveges” formában tároljuk és nem „adatok” formájában.

Az adat alapú dokumentáció és a szöveg alapú dokumentáció közötti különbség az, hogy az adat/információ alapú dokumentációban az adatokat strukturált formában rögzítik, míg a szöveg alapú dokumentációban az információkat folyamatos szöveges formában rögzítik.

Az adat/információ alapú dokumentáció előnyei a következők:

1. Könnyen kereshető: Az adatok strukturált formában történő rögzítése lehetővé teszi, hogy könnyen kereshető legyen. Az adatbázisokban tárolt információk áttekintése és keresése sokkal hatékonyabb és gyorsabb, mint a hagyományos papíralapú dokumentáció esetében.
2. Hatékonyabb elemzés: Az adatok strukturált formában rögzítése lehetővé teszi a hatékonyabb elemzést. Az adatok különböző paramétereire vonatkozó adatokat egyszerűen lehet aggregálni, összehasonlítani és elemezni. Az adat/információ alapú dokumentáció lehetővé teszi a hatékonyabb adatelemzést és a jobb döntéshozatalt.
3. Jobb betegellátás: Az adat/információ alapú dokumentáció segítségével az orvosok és más egészségügyi szolgáltatók gyorsabban és hatékonyabban érhetik el a betegek korábbi kezelési előzményeit, ami lehetővé teszi számukra a jobb betegellátást és a hatékonyabb kezelési terv kidolgozását.
4. Jobb adatvédelem: Az adat/információ alapú dokumentáció lehetővé teszi a jobb adatvédelmet. Az adatbázisokban tárolt információkhoz szigorúbb hozzáférési jogosultságokat lehet beállítani, és könnyebben lehet nyomon követni az adatokhoz való hozzáférést és használatát.
5. Több felhasználó: Az adat/információ alapú dokumentáció lehetővé teszi, hogy több felhasználó egyszerre hozzáférjen az adatokhoz. Az adatbázisokban tárolt információkhoz való hozzáférés lehetővé teszi az egész egészségügyi csapat számára az információk megosztását és az együttműködést.
6. Hatékonyabb kommunikáció: A számítógép képes adatokat elemezni, határértékeket, trendeket megfigyelni és ezt jelezheti a páciens vagy orvos számára. A számítógép az adott keretek között(!) nem tud tévedni, semmi nem kerüli el a figyelmét, szemben az emberekkel.

Új egészségügyi dokumentációs modell a kaposvári Szülészeten

Örömmel konstatáltuk, hogy a Somogy (Vár)Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban használt eMedSolution egészségügyi szoftver – ha körülményesen is, de – programozható és felkészíthető az adat alapú dokumentációra. A Szülészeti- Nőgyógyászati Osztályon a kórház informatikusával közösen elsőkét az „Első trimeszteri ultrahangos szűrővizsgálat” dokumentálását terveztük újra. Elszántságunkat az a tény is motiválta, hogy számos korábbi műhibaper a hiányos és pontatlan dokumentáción vagy kommunikáción bukott el.

Alábbiakban bemutatom azt a folyamatábrát, mely annak a programnak az elvi működését képezi, mely az ambuláns lap elkészítését végzi, majd lépésről lépésre elmagyarázom a szoftver működését:

Elsőkét a vizsgálatot végző kolléga nevét kéri a számítógép. Ez legördülő listából választható ki. A számítógép rögzített adatbázisból tudja, hogy az illető rendelkezik-e megfelelő licenc vizsgával, és amennyiben még nem, úgy kötelezően felügyelő személy beállítását kéri!

Beállíthatjuk a vizsgálatot végző UH készüléket, de még a transzducer típusát is, bár ez alapértelmezett. Megadhatjuk az utolsó menstruáció időpontját (LMP) is, amennyiben ismert. A számítógép az LMP értékéből kiszámítja a terminust. A program bekéri a méhen belüli magzatok számát (alapból szinguláris terhesség van beállítva). Ikerterhesség esetén feltétlenül nyilatkoznunk kell a korionicitásról, és ez dokumentálásra kerül az ambuláns lapon. A szoftver – előre megírt szöveg alapján – rövid tájékoztatót ad a kockázatokról és javaslatot tesz a kontrol UH vizsgálatok gyakoriságára is. Fenti lépéseket a tényleges mérési paraméterek bevitele követi úgy mint: CRL, BPD, HC, AC, FL, NT. A számítógép automatikusan ellenőrzi a bevitt értékek értéktartományi validitását. pl. nem lehet a nyaki redő 1,3 helyett 13mm, de figyeli azt is, hogy az ülőmagasság az ISOUG által megadott határértékek között van-e. Az ülőmagasság függvényében a számítógép nemlineáris regresszióanalízist végez és ez alapján számítja ki, hogy a mért NT érték a normál tartományon belül van-e. (Pl. 11/0 korú terhesség esetén a 2,9mm-es nyaki redő már kóros!). A számítógép képes figyelni az egyes paraméterek közötti összefüggéseket is pl. BPD/FL arány megfelelő tartományban található-e. Eltérés esetén részletes tájékoztatót ad a várandósnak a lehetséges kockázatokról. Nagyon részletes magzati anatómia „checklist”-en állíthatjuk be a felismert eltéréseket. A számítógép mindenről – előre betanított – részletes tájékoztatást ad, sőt automatikusan irányítja a pácienst magasabb progresszivitással rendelkező intézménybe.

A program összeveti az ultrahang által megállapított terminust a vérzésből számított terminussal és a páciens számára egyértelműen határozza meg a „definitív” terminust. A szoftver napra pontosan számítja ki a fogantatás időpontját, és az érvényes jogszabályoknak megfelelően „Genetikai tanácsadásra” irányítja a pácienst (pontos cím és telefonszám megadásával), emennyiben ő már elmúlt 37 éves a fogantatáskor. Tájékoztatja a gravidát a lehetséges kiegészítő vizsgálatokról is.

A vizsgálat végeztével a számítógép bő két oldalas – személyre szabott - dokumentációt ad a várandós édesanyának, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor az alig néhány mondatnyi sablonszövegben még a szavakat is rövidítéssel írtuk le.

Fenti példából is látszik, hogy hány buktatója van egy látszólag egyszerű vizsgálatnak. Sajnálatos, hogy szinte valamennyi „ellenőrző pontra” ismerek olyan jogi útra terelt esetet, mely a kérdéses helyen bukott meg, pl: nem küldtük magasabb progresszivitású intézetbe az idősebb várandóst, helytelenül írtuk le a nyaki redő vastagságát, nem számszerűsítettük a vesemedence méretét, csak „eltérés nélküli” megjegyzéssel illettük, stb. Amint korábban is említettem, a betanított keretek között a számítógép nem téved, és nem tud figyelmetlen lenni. Számos olyan információt közöl a pácienssel, melyet időhiány miatt, vagy csak figyelmetlenségből akár, de elmulasztana a kolléga. Példaként hadd mutassak egy ambuláns lapot, mely elkészítésében a számítógép hathatós segítséget nyújtott:

Nagy előnye az adat alapú dokumentációnak, hogy az egyes eltérő időpontban végzett vizsgálatok között is átemelhetőek az adatok. Pl. a második trimeszteri ultrahangos vizsgálat során már az ismert terminussal kalkulálhatunk, így a számítógép például „felfigyelhet” a növekedési deficitre is.
Túl azon, hogy a számítógép segítségével személyre szabott, igen részletes leletet készíthetünk a páciensek számára, „gombnyomásra” kérhetjük le több száz vizsgálat teljes anyagát. Alább néhány rögtönzött statisztika a 2022-ben a kaposvári szülészeten történt első trimeszteri szűrésekről:

Fenti ábrából jól látható, hogy a Somogy Vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórházban az első trimeszteri UH szűrővizsgálaton megjelent édesanyáknak (762 eset) hol van a bejegyzett lakcíme. Kaposvár toronymagasan vezet 275 várandóssal. Somogy vármegye „sarkaiban” a szomszédos, még működő városi kórházak hatása látható úgy mint: Siófok, Marcali és Szigetvár, továbbá az is leolvasható, hogy a Nagyatád-i kórház vonzáskörzetéből Kaposvárra érkeztek a várandósok, hiszen ott nem voltak adottak a feltételek a szűrővizsgálatok elvégzéséhez. Szociológus számára mindenképpen figyelemre méltóak azok a szürke területek, melyek a megyeszékhely közelében találhatók. Ezekről a területekről egyetlen szűrés sem történt 2022-ben. A térképről a kiöregedő és elnéptelenedő területek pontos tükörképe néz vissza ránk.

Megnézhetjük a szűrővizsgálaton részt vevő várandósok életkor szerinti megoszlását:

Kereshetünk összefüggést (nincs jelentős) az ülőmagasság és a tarkó redő vastagsága között:

Vizsgálhatjuk, hogy az életkorral változik-e a nyaki redő átlagos mértéke? (Nem)

Az adat alapú dokumentáció alkalmas a munkavégzés minőségének az ellenőrzésére is. A mért adatok utólagos elemzése során azt is megvizsgálhatjuk például, hogy az egyes kollégák által mért NT értékek hogyan oszlanak meg. Nagy számok törvénye alapján az NT, mint valószínűségi változó normál-, azaz Gauss-eloszlást mutat. Alábbi példában látható, hogy az 5-ös számmal jelzett kolléga esetében a mért NT értékek dikrotikus (azaz kétpúpú) eloszlást mutatnak, és ez mérési hibára vall.

Az egészségügyi dokumentációban további rendkívüli potenciálok rejlenek. A kaposvári Szülészeten nemcsak az ultrahangos vizsgálatok dokumentációját terveztük át, de számos egyéb területen is fejlesztettünk. Éppen a COVID pandémia és a telemedicina ösztönzött bennünket arra, hogy teljesen új és egységes „Beteg értesítési rendszert” dolgozzunk ki. A citológiai vizsgálatok után pl. névre szóló értesítést küldünk, melyben részletesen tájékoztatjuk a pácienst a méhnyakrákszűrés eredményéről, az EESZT-be felírt gyógykezelésről, a kontroll vizsgálat időpontjáról és a vizsgálatra való felkészülésről. Az új rendszer számos előnnyel bír: Megjelenik a páciens személyes kórtörténetében és az EESZT-ben és így ellenőrizhető nyomot hagy, virtuális – finanszírozható – megjelenést generál, korrekt tájékoztatást nyújt. Közel húszféle értesítési panelt dolgoztunk ki, melyeket az e-MedSolution rendszere névre szólóan generál és kezel. Ilyenek például a szövettani értesítők, GDM szűrések eredménye, vashiány szűrése, onkológiai értesítők és berendelések, hCG ismétlési javaslat stb. Példaként mutatom az alábbi értesítőt:

Büszkék vagyunk arra is, hogy Osztályunkon személyre szóló VBAC (Vaginal Birth After Cesarean Section) tájékoztatót készítettünk szintént az e-MedSolution rendszerén keresztül, mely a spontán szülés személyre szabott esélyét is közli a pácienssel.

A kommunikációs lehetőségeknek szinte csak a képzeletünk szab határt. Osztályunkon fejlesztés alatt áll annak a módszernek a kidolgozása, mely a várandósok szorongását és depressziós hajlamát méri fel szülés előtt és után. Az egészségügyi szoftver nemcsak az akut eltéréseket, határérték kilengéseket figyeli, de képes trendek észlelésére is. pl. hiába van szülés után is a depresszív hajlam normál tartományon belül, ha a szülés előtti felmérésben még messze jobb volt ez az érték. (akárcsak a várandósok vérnyomás emelkedése…, nem mindegy, hogy milyenek a koraterhességi kiinduló értékek).

A modern számítástechnika bevonása az egészségügyi dokumentációba jelentősen javítja az orvos-beteg közti kommunikációt. Mindig személyre szabott, részletes tájékoztatást nyújt, így elejét veszi későbbi elégedetlenségnek, műhiba pereknek. Kizárja az orvosi figyelmetlenség lehetőségét, hiszen nem lehet nyugtázni a dokumentumot hiányos adatokkal. A rendszer képes észrevenni olyan összefüggéseket, melyet az emberek nem. Az adat/információ alapú dokumentáció számos előnnyel bír, melyeket korábban már részleteztünk. Külön kiemelendő, hogy a kaposvári modellt olyan egészségügyi szoftver használatával valósítottuk meg (e-MedSolution), mely széleskörben használatos az országban. A rendszer – kifejlesztésén túl – nem igényel többletköltséget, sőt a minőség javítása mellett csökkenti a ráfordított időt.

Összességében elmondhatjuk, hogy az általunk kidolgozott módszer javítja a betegkommunikációt és a betegellátás minőségét. Növeli munkánk színvonalát és ezáltal az egész, ránk bízott közösségünk javát szolgálhatjuk.