Dr. Pető Szabolcs Botond pályázata

„Dosis sola facit venenum.”
„Dózis teszi a mérget”
- Paracelsus

Ez a gondolat talán, ami a mai gyógyítással kapcsolatos érzéseimet legjobban összegzi. Természetesen gyógyszerekre is igaz, hiszen eredetileg ezekre vonatkozott Paracelsus gondolata, viszont napjainkban talán még inkább igaz ez az információra. Az információ ugyanis kulcsfontosságú, viszont a manapság tapasztalható mennyiségben képes a gyógyítás útjába állni. Az emberiség történetében először fordul elő, hogy nem az információk megszerzése, hanem annak rendszerezése és szelektálása jelenti a nehezebb feladatot.

Bemutatkozás, szakmai motiváció

Dr. Pető Botond 27 éves gyógyszerész vagyok. Diplomámat 2022-ben szereztem a Semmelweis Egyetemen. Jelenleg a szentmártonkátai Belladonna Gyógyszertárban dolgozom, két kiváló szakasszisztens kolleganővel látjuk el a helyi lakosokat gyógyszerekkel és tanácsokkal.

Egyetemi éveim alatt végig az iparban szerettem volna elhelyezkedni, a technológiai tárgyakra fektettem nagyobb hangsúlyt és a diplomamunkám is a Gyógyszertechnológiai Intézetnél íródott. A 3D nyomtatás egészségügyi felhasználási lehetőségeit vizsgáltam és saját 3D nyomtatómmal hazai viszonylatban teljesen új megközelítéssel kísérleteztem. Sosem gondoltam, hogy közforgalmi gyógyszertárban fogok dolgozni, napi szinten betegekkel foglalkozva, sőt, egyetemi éveim alatt elzárkóztam ettől a lehetőségtől. Mára mégis ez vált hivatásom alapjává.

A diplomám megszerzése után helyettesként kezdtem el dolgozni a környező településeken. Az így szerzett tapasztalatok hatalmas segítséget jelentettek a későbbiekben, ugyanis minden patikában hasznos tippeket trükköket tanul az ember, viszont azt is könnyebben meglátja, hogy mely folyamatok működnek jól és melyek kevésbé az adott gyógyszertárban. Szakmailag rengeteget fejlődtem mindezeknek köszönhetően, mégsem éreztem magam kiteljesedve gyógyszerészként. Helyettesként ugyanis nem alakulnak ki a helyi közösségekkel mélyebb kapcsolatok, kevesebb bizalommal fordulnak hozzánk és a szakmai munkának sem kedvez, ha nem tudjuk mi történt tegnap és mi várható holnap. Az egyetemi évek alatt még elutasított interakció a betegekkel fontossá vált és hiányát éreztem a hétköznapokban. Mígnem januárban megszólalt a telefon. Akkor még nem tudtam, hogy a jelenlegi mentoraim ajánlanak nekem munkát. Nekik köszönhetően a vezetői képességeim is fejlődésnek indultak. Egy megbízott vezetői pozíciójából távozó kolléganő és egy tartós betegszabadságon lévő másik kolléganő pozícióját kellett egyszerre betöltenem. Hirtelen mély vízbe kerültem és fel kellett nőni a feladathoz.

Egyszerre kellett két patika napi feladataiba belelátnom és minden területen megállnom a helyem. A bizalmukat ezúton is hálásan köszönöm, hiszen nélkülük nem lehetnék ott, ahol jelenleg tartok. A segítségüknek köszönhetően a munkámból szépen lassan hivatás lett és végre azt éreztem, hogy megtaláltam a helyem.

A videózással három évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni, akkor még nagyon változatos volt a tartalom, amit készítettem. Egészségügyi témákról pár hónappal ezelőtt készültek az első videók, azzal a céllal, hogy a patikában napi szinten is tapasztalt tévhiteket igyekezzek helyre tenni. Munkám során igyekszem ezeket felszámolni, a betegek egészségtudatát építeni, az elérhető terápiás lehetőségeket bemutatni és a lehetséges veszélyes interakciókra felhívni a figyelmet. Természetesen nem kizárólag edukáció a videók célja, hiszen több gyógyszerekkel és gyógyszerészettel kapcsolatos érdekes történetet is elmesélek a közönségnek. Bízom benne, hogy munkámmal nem csak edukálni tudom fontos témákban az embereket, hanem a gyógyszerészi hivatás szépségeit is be tudom mutatni, valamint rávilágítani arra, hogy a gyógyszerészek komoly tudással rendelkező egészségügyi dolgozók, akikhez a betegek bizalommal fordulhatnak.

Szerencsére egyre gyakoribb az a helyzet a videóknak köszönhetően, hogy a gyógyszertárban személyesen keresnek fel kérdésekkel. Hatalmas megtiszteltetésnek gondolom, ha egy beteg személyesen keres fel problémájával, hiszen ez azt is jelenti, hogy elismeri a gyógyszerészi kompetenciákat. Kiemelten fontos ennek a hangsúlyozása, hiszen főleg az elmúlt években a gyógyszerészi hivatás megítélésem szerint identitásválsággal küzd. Több leminősítés érte szakmánkat, ami ellen elképesztően nehéz fellépni. De nem csak a mi szakmánk van bajban. Az elmúlt járványos évek legfontosabb utóhatása, amit tapasztalok, az az egészségüggyel szembeni bizalmatlanság. Bizalmi válságban élünk és ez ellen azzal is tehetünk, ha nap nap után megbízható és hasznos információkkal segítjük az emberek életét. Ezzel lassan visszaépíthető a bizalom, ami elengedhetetlen a hatékony gyógyításhoz.

A közforgalomban dolgozó gyógyszerészeket érintő identitásválságból való kilábalásnak az útját a gyógyszerészi gondozás gyakorlatának erősítésében látom. Tisztában vagyok vele, hogy ez egy gyógyszerészeket is megosztó téma, de egy olyan “fegyver” van a kezünkben, amit jelenleg rendkívül kevesen használunk, ez pedig a beteggel töltött idő. Nekünk gyógyszerészeknek adatik meg, hogy a leggyakrabban találkozzunk a betegekkel. A gyógyszerészi gondozás véleményem szerint méltatlanul kis hangsúlyt kap az oktatás során és a hétköznapokban is ritkán van rá lehetőség. A táránál állva, gyógyszereket kapkodva egy forgalmas napon nem lehet kellő figyelmet szentelni egy-egy beteg terápiájának. Pedig ezzel a tevékenységgel nem csupán a betegek egészségértése és általános állapota javulhatna, hanem rengeteg pluszköltségtől lehetne megkímélni a költségvetést. Mindenki tudja, hogy mekkora veszély rejlik a különböző nemkívánatos gyógyszerinterakciókban, mégsem fektetünk elég nagy hangsúlyt ezek kivédésére. Különös veszély ez azoknál a betegeknél, akik adott esetben 5-10 vagy még több különböző készítményt alkalmaznak rendszeresen és alkalmanként még ki is egészítik vény nélkül kapható gyógyszerekkel és étrendkiegészítőkkel. Egyetem alatt többször hangsúlyozták tanáraink, hogy innen kikerülve legtöbben a közforgalomban fogunk elhelyezkedni, mégis nagyon kevés célirányos felkészítést kaptunk gyógyszerészi gondozás terén. Mindenképpen kívánatos szerintem, ha ebben változás történik. Már egyetemi éveim alatt is a gyógyszerészi gondozást láttam a közforgalom jövőjének. Hiszem, hogy ezzel minden szereplő nyerne és senki sem veszítene. Nagy örömmel látom az erre irányuló törekvéseket, így például a SZEBB program indulását is kiváló kezdeményezésnek tartom. Ennek a gyakorlatnak a megvalósítását igyekszem a lehető legeredményesebben véghez vinni a szentmártonkátai lakosok körében.

Munkáimról

A munkásságomat három videó kapcsán szeretném bemutatni. Ezeknek a sallangoktól mentes változatát az alábbi linket érik el: Videóim Mindhárom videó megszületése a napi szinten tapasztalt tévinformációkból és hiányosságokból táplálkozik és fontos társadalmi célt szolgálnak, mert akár életveszélyes helyzetek is megelőzhetőek a bennük található ismeretek révén.

Az első videó melyet kiemelnék példának a súlyos allergiás reakciók esetén adott kalcium pezsgőtabletta körüli tévedésekre hívja fel a figyelmet. Nagyon elterjedt tévhit ugyanis, hogy allergiás reakciókra kalciumot kérnek a betegek, akár darázscsípésre akár ételallergiára. Munka során egészen biztos, hogy minden kolléga találkozott már ezzel a tévhittel. Ez enyhe magától is múló esetben persze nem okoz problémát, bár expediálása ilyen esetben is aggályos, viszont súlyos allergiás reakció esetén amikor fennáll az anafilaxia lehetősége, az időveszteség miatt életekbe is kerülhet.

A videómban nem csupán a tévhitet cáfolom, és a veszélyekre hívom fel a figyelmet, hanem a tévhit gyökeréhez a Kalcium Sandosten készítményhez is elvezetem a nézőket. Ezáltal megérthetik, hogy régebben miért lehetett alkalmas enyhe allergiás reakciókra ilyen készítmény és ma miért alkalmatlan enyhe esetekben és miért veszélyes súlyos helyzetben. Ezen tévhit cáfolásával már több kolléga is foglalkozott, viszont igazán nagy elérést sajnos nem tudtak generálni.

A videóval kapcsolatos visszajelzések és kommentek három csoportba tartoztak. Voltak, akik hálásak voltak a hasznos információért és újdonság volt számukra. Voltak, akiknek az információ nem volt újdonság, de nem tudták honnan ered a tévhit és voltak, akik tudták, hogy nem használ a kalcium és ezt igyekeztek is terjeszteni viszont arról számoltak be, hogy nem hittek nekik az ismerőseik. Mindez arra világít rá, hogy hatalmas szükség van arra, hogy az emberek hiteles forrásból kapjanak tájékoztatást és az a lehető legtöbb emberhez el is tudjon jutni.

A következő videót a közéleti történések szülték. Egy magyarországi üdítőgyártó ugyanis a médiakampányának egy jelentős részét arra a tényre építette, hogy termékük nem tartalmaz aszpartámot. Ez a kampány arra az időre volt tehető amikor a WHO az aszpartám kockázati besorolásán változtatott. A kampány hangvételéből és az ebben az időben megjelenő cikkekből adódóan útjára indultak az egészen változatos összeesküvés elméletek. A kozmetikumok terén egyébként tiltott az olyan marketing, amiben egy biztonságosnak ítélt alapanyag használatának mellőzésére építkeznek. Ezen indokok miatt úgy éreztem, hogy ideje tisztázni a dolgokat, hiszen nem várható el mindenkitől, hogy tüzetesen ismerje a WHO kategorizálási rendszerét. A készített videómban először tisztázom, hogy mi is az aszpartám, ugyanis a félelem egyik fő forrása az ismeretek hiánya. Ezután arra világítok rá, hogy nem realisztikus fenyegetés az aszpartám “túladagolása”, mivel egészen képtelen mennyiségű üdítőt kell hozzá elfogyasztani napi szinten rendszeresen. A videó legfontosabb üzenetének azonban azt tartom, amit ki is emeltem, hogy még mindig a víz az elérhető legjobb opció napi fogyasztásra. A fő cél tehát egyáltalán nem az üdítők fogyasztására való buzdítás volt, csupán egy kiemelten kutatott és rengetegszer biztonságosnak ítélt édesítőszer démonizálása elleni felszólalás. Ezáltal pedig a gyakran hisztérikussá gerjesztett közhangulat csillapítása.

Az utolsó videó, amit kiemelnék példaként a grépfrút és bizonyos gyógyszerek interakcióját vizsgálta és az ebben rejlő veszélyekre hívja fel a figyelmet. Sok beteg sajnos nem tudja, hogy az elfogyasztott ételek nagyon erősen befolyásolhatják a szedett gyógyszerek felszívódását és hasznosulását. Erre az egyik legjobb példa talán a videó tárgyát képező grépfrút, amely a CYP3A4 enzim gátlásával markánsan tudja befolyásolni bizonyos gyógyszerek hatását.

Vannak esetek amikor az ebből fakadó hatáserősödés vagy éppen hatásvesztés súlyos életveszélyes állapotot tud előidézni a gyanútlan betegnél. Az ilyen és ehhez hasonló interakciókra ritkán kerül hangsúly az expediálás során. Leginkább csak abban az esetben kerül szóba, ha a beteg grépfrút cseppeket vásárol a patikában, viszont a veszély nem csak ebben ez esetben áll fenn, hiszen a bármely élelmiszerboltban beszerezhető grépfrútlé ugyanúgy okozhat problémákat és ebben az esetben senki sem figyelmezteti a gyanútlan beteget. Természetesen a táránál történő konzultatív expediálást nem lehet helyettesíteni ilyen videókkal, de sokszor képtelenség minden veszélyre és kölcsönhatásra felhívni a beteg figyelmét. Ezekkel a videókkal a teljeskörű tájékoztatás tehát nem valósítható meg, viszont a beteg érdeklődését és figyelmét fel tudja hívni egy olyan interakcióra amire valószínűleg nem gondolt. Az érkező kommentek többször arról számoltak be, hogy a videó hatására olvasták el tüzetesebben a betegtájékoztatót, ami szintén tartalmazta ezt az információt.

Egyébként a korábban már említett magyarországi üdítőgyártó a következő kampányát a fruktóztartalomra alapozta. Ez ellen többen fel is szólaltak, hiszen nagy mennyiségben fogyasztva abszolút nem egészséges, azonban sok emberben az a téves elképzelés alakult ki, hogy a gyümölcsök is károsak a szervezetre hiszen bennük is fruktóz található. Természetesen egyik videómban tisztáztam a gyümölcsök helyzetét. Bennük ugyanis egy üdítőhöz képest töredék mennyiségű fruktóz van, valamint nem szabadon, azonnal elérhető formában találhatóak meg bennük, hanem rostokkal együtt melyek lassítják a felszívódásukat.

Ezzel a helyzettel arra szeretnék rávilágítani, hogy sok esetben a legjobb szándék ellenére is olyan üzenet ragad meg az átlagos nézőben, ami nem célja a készítőnek, ezért kiemelt óvatossággal kell eljárni ilyen helyzetekben. A tartalomgyártóknak a nézők tudásszintjéhez kell igazítani mondandójukat, mert könnyen félreértéshez vezethet. Emiatt sok esetben egyszerűsítéseket kell alkalmazni, a nézők ugyanis csak nagyon kis százalékban állnak szakmabeliekből és nem is ők számítanak az elsődleges célközönségnek.

Szerintem éppen ezért fontosabb, hogy egy üzenet közérthető legyen, mint hogy a teljes “szakmai igazságot” tartalmazza. Az alapvetéseknek természetesen stimmelniük kell, de vannak helyzetek amikor a nézőknek átadott információ “túl sok”. Túl sok mert nem áll rendelkezésükre olyan mélyebb strukturált tudás, mint a készítőknek és téves következtetések levonásához vezethet. Így például, ha a fruktóz káros hatásairól beszélünk, kiemelten fontos, hogy úgy tegyük mindezt, hogy a gyümölcsökre ne vetüljön árnyék. Éppen ezért videóim készítése során igyekszem a veszélyekre való figyelemfelhívást nem önmagában, hanem helyes alternatívákkal együtt bemutatni. A hétköznapok során rengeteg információval találkozunk, ami valaminek a káros hatásaira hívja fel a figyelmet, és legtöbbször nincs kontextusba helyezve, vagy egészséges alternatívákkal párhuzamba állítva. Ezáltal az emberek ingerküszöbe folyamatosan emelkedik a veszélyekkel kapcsolatban. Ez érthető, hiszen egy világban, ahol minden veszélyes, egy idő után semmi sem lesz az. Csepp lesz a tengerben és suttogás a hangzavarban amikor valós veszélyekről fogunk beszélni.

Munkám jelentősége

Ezt a munkát azért tartom kiemelten fontosnak mert a közösségi médiában nagyon elszaporodtak az önjelölt, minden egészségügyi ismeretet nélkülöző tanácsadók, coach-ok. Tevékenységük sokszor ártalmatlan, de sokszor komoly veszélyt hordoz egy-egy megnyilvánulásuk. Ez a probléma főleg a fogyással és táplálkozással kapcsolatos témáknál a legégetőbb. Idén mindannyian megtapasztalhattuk ennek a teljes súlyát, hiszen ilyen videók hatására több cukorbetegeknek szánt készítmény beszerzése hónapokon keresztül komoly kihívás volt a patikák számára. Talán ez a legszembetűnőbb példa erre a jelenségre, de a testkép és táplálkozási zavarok is egyre több fiatalt érintenek és ezért részben a felelőtlen guruk a felelősek, akik olyan tápanyagforrásokat stigmatizálnak, amikkel önmagukban nem lenne probléma egészséges személyek esetén. Az indokolatlan étrendi korlátozásokkal szöges ellentétben állnak azok a tanácsadók, akik hangoztatják, hogy a kalóriadeficit az egyetlen fontos tényező a fogyás során és nyugodtan fogyaszthatnak többszörösen feldolgozott élelmiszereket amíg deficitben vannak. Természetesen a deficit nélkülözhetetlen a fogyáshoz, de az ilyen következtetésekről ordít az egészségügyi ismeretek teljes hiánya. Fontosnak tartom tehát, hogy ezen gurukkal szemben egy ellenpólust képezzünk, a racionalitást és a hosszútávú egészséget szem előtt tartva tudományos megalapozottsággal.

Ezen videók kapcsán természetesen nagyon fontos az üzenet, amit át szeretnénk adni, de legalább ilyen fontos, hogy az üzenetet el is tudjuk juttatni a kívánt célközönséghez. Hiába tehát a jószándékú törekvés és a tartalmas üzenet, ha nem sikerül célba juttatni. Nézzük hát a számokat. A leadás napján több mint 80 000 követővel rendelkezem, ezek azok az emberek, akik úgy ítélték, hogy a munkám számukra hasznos és rendszeresen szeretnék látni az általam közvetített információkat. Az általam kiemelt három videó összesített nézettsége a különböző platformokon (TikTok, Facebook) meghaladja 4 milliót. Természetesen ebben vannak átfedések, de önmagában az aszpartámot taglaló videó 1,9 millió személyhez jutott el. A heti nézettség, amely egy ezen három videó megjelenésén kívüli időszak 2,1 millió. Ezt egy kiemelkedő eredménynek értékelem, hiszen egészségügyi és edukatív témákról esik szó. Hibának találnám, ha a közeljövőben ezt az üzenetátadási lehetőséget nem aknáznák ki az illetékes szervezetek. Prevencióra, szűrőprogramok és az egészséges életmód promotálására de akár hétköznapi, gyakorlati dolgok ismertetésére is fel lehetne használni. Itt szeretnék párhuzamot vonni az MGYT videósorozatával, aminek nézettsége méltatlanul alacsony. Azonos érdemi mondandóval más köntösbe csomagolva sokkal szélesebb közönséget lenne képes megszólítani, hiszen nagyon hasznos gyakorlati tanácsokat tartalmaz.

Az emberek megszólítása tehát kulcsfontosságú, főleg a mai világban amikor minden alkalmazás a telefonunkon és minden cég a világon a figyelmünkért küzd sokszor nem túl tiszta módszerekkel. Ennek a harcnak a következménye, hogy az az időperiódus amíg a fiatalok fókuszálni tudnak elképesztően lerövidült. Folyamatos impulzusokkal kell bombázni őket, hogy figyelmüket meg tudjuk tartani. Ez nehéz helyzetbe hozza azokat az egészségügyi személyeket, akik szeretnének edukatív tartalommal egészségre nevelni, vagy fontos problémákra felhívni a figyelmet. Meg kell találnunk azt az egészséges középutat, ami kellő impulzus akár a fiatalok számára is, de semmiképp ne rontson tovább a már kialakult helyzeten.

Fontos felismerni, hogy különböző korosztályok teljesen eltérő tartalmakkal szólíthatóak meg és más platformokon is találhatóak. Ezzel minden esetben számolnunk kell mert törekvéseink kárba vesznek, ha szépkorú lakosainkat a TikTok-on vagy fiataljainkat a Facebook-on próbáljuk megszólítani. De a tartalomra ugyanúgy igaz, hogy egy túl sok impulzust tartalmazó videó idősebbeknek csapongó és követhetetlen lehet, egy lassabb tempójú viszont a fiataloknak lesz unalmas. A videók készítése során tehát kiemelten fontos, hogy tudjuk ki a célközönség, őket hol találjuk és milyen eszközökkel szólíthatóak meg. Olyan gyakorlati tudás ez, amely a jelenlegi egészségügyi kampányokból meglátásom szerint hiányzik és a fontosságát bízom benne, mielőbb felismerik az egészségügyi szervezetek, hiszen ez közös érdekünk.

A nagy eléréssel rendelkező egészségügyi dolgozók minden eddig felsorolt pozitív tulajdonságuk és legjobb szándékuk ellenére is kétélű fegyverek a világban. Szerencsére a téves információk terjesztése nem jellemző, viszont egy másik veszéllyel reálisan számolnunk kell. Ez pedig a túl sok információ átadása olyan személyek számára, akik mélyebb egészségügyi és tudományos ismeretek hiányában téves következtetéseket vonnak le. Abszolút vallom, hogy minél több a tudásunk annál jobb, viszont, ha ezt nem struktúráltan kapjuk meg például egyetemi képzés keretében akkor igenis lehet veszélyes. Erre talán jó példa a különböző betegségekben szenvedők étrendjének a részletes taglalása. Az egészséges emberekhez szóló videókban is például a tejtermékek gyakran negatív színben vannak feltüntetve hiszen vannak olyan kórképek mikor valóban problémához vezet fogyasztásuk. Ez sokszor öndiagnosztizáláshoz, felelőtlen esszenciális tápanyagokat megvonó diéták elkezdéséhez és ezáltal akár hiánybetegségek kialakulásához vezethet. Hiába pontos tehát a szakmai információ, ha az valójában csak egy szűk betegcsoportot érint és nem a teljes populációt (Hashimoto-tejtermékek). Ebben az esetben azt gondolom, hogy részben fölösleges információkat prezentálnak a betegek számára, ami szintén károkhoz vezethet.Éppen ezért törekszem az adott helyzetben szükséges minimális információmennyiséget átadni, ami a megértéshez szükséges. Ez egyrészt könnyebbé teszi a befogadást a néző számára, másrészt minimalizáljuk annak a veszélyét, hogy a részletek között elvész az igazán fontos információ vagy téves következtetéseket vonnának le. Példaként említeném az allergiás reakcióról szóló videót, amiben azt a féligazságot mondom, hogy súlyos anafilaxiás reakció esetén az egyedüli megoldás az EpiPen. Ez természetesen szakmai szempontból nem 100%-os információ, hiszen orvosok tudnak más készítményeket is alkalmazni ilyen esetben, viszont a beteg számára ez az egy készítmény, amit biztonságosan önmaga is tud alkalmazni. Ilyen esetekben azt gondolom, hogy megállják a helyüket a szakmailag nem 100%-os állítások hiszen nem szakmai továbbképző anyagokról van szó, hanem civileknek készülő videókról, aminek a lényegi üzenete az említett példában az, hogy súlyos esetben ne töltsék az időt kalcium pezsgőtabletta ivásával, mert életveszélyes helyzetbe kerülhetnek az időveszteség miatt. Kiemelten fontos tehát, hogy az edukációt a közönséghez alakítsuk és csak kis lépésekben várjuk a közönség idomulását az edukációhoz. Nagy örömmel látom, hogy egyre több orvos, ápoló, dietetikus és gyógyszerész dönt úgy, hogy saját nyelvén megszólítja a közönséget.

Egyetemi éveim alatt és helyettesként is gyakran kételkedtem magamban és abban, hogy jó szakot/szakmát választottam. Az elmúlt pár hónap viszont egy olyan hitbéli megerősödést hozott magával, amire sosem számítottam. Kételkedésem fő tárgyát az az érzés képezte, hogy többet is tehetnék, jobban is segíthetném az embereket. Ebben részben vannak szakmai korlátok, részben viszont mi magunk hozhatunk változást környezetünkben. Erre a változásra lehetőség a videókkal történő edukáció, a gyógyszerészi gondozás megteremtése helyileg, de kiváló lehetőség ennek a Díjnak az elnyerése is.